Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

ZORN Antal: Német betelepülések a mai Bács-Kiskun megye területére a XVIII. és a XIX. században

BÁCSALMÁS Német neve: Almasch Rátelepítés éve: 1786 A mohácsi vész után többször elnéptelenedett, majd 1711 után újra betelepült. Északról magyarok, délről bunyevácok érkeztek. 1714-ben a bajai járás községei között találjuk, 7 adófizetővel.

122 Egy évvel később 19 jobbágy, ill. zsellér lakja, s bírója is van a kamarai birtoknak.

123 1716-ban katonai hadmozdulatok útjába esett a település. A császári seregek Bánát felszabadítására vonultak, előlük a lakosság elmenekült. 1718-ban, miután a háborúskodás befejeződött, az egykori almásiak visszajöttek, de nem a régebbi, hanem a mai település helyén építették fel házaikat.

124 A község újraalapításának évét több forrás 1719-re teszi, de nagyobb betelepítés ekkor nem történt. Az is érthetetlen, hogy 1720-ban 100, 1 évvel később 400 gulden adót vetett ki a megye, holott 1728-ban még mindig csak 21 család 120 fővel lakja a községet.

125 Ezután lassan emelkedik a létszám. 1767-ben már 632, majd 1783-ban 1400 fő a lakosság száma. Ezalatt több csoportban magyarok, mellettük németek is érkeztek a környező községekből.

126 Mindez azonban nem szervezett akció keretében történt, spontán vándorlásról volt itt szó. II. József azonban nem hiába hozta telepítési pátensét. A Kamara birtokainak nagy része munkáskezekre várt. A Telepítésügyi Bizottság 1784 szeptemberében megállapította, hogy Almáson 60, Katymáron 100 feles telek betelepülők fogadására üresen, készen áll, s Almásra 60 német katolikus családot kell telepíteni.

127 A 60 feles telekből 1785-ben 54 lett, mivel a közben megérkező 12 magyar család negyedtelkeket kapott itt. 1786. április 24-én, miután Ürményi Mihály kamarai elnök beutazta a telepítésre szánt falvakat, úgy határozott, hogy Almásra 48 parasztcsalád jöhet, sőt mivel negyedes telket is vállalnának egyesek, 50 kifejezetten parasztházat és 10 zsellérházat kell építeni.

128 Végül is 1786 nyarán 70 család érkezett, de már ennél jóval többen 122 Bácsalmás (Batschalmasch). Eine deutsche Marktgemeinde in Ungarn. München, 1965. 22. oldal. 123 Fekete Dezső: Egy bácskai község közegészségügye 1945-ig. In: Bács-Kiskun megye múltjából IV. kötet. Kecskemét, 1982. 93. oldal. 124 Bácsalmás, 23. oldal. 125 Uo. és Josef Gstalter: Aus der Geschichte von Bácsalmás. In: Volkskalender der Deutschen aus Ungarn. München, 1962. 70. oldal. 126 Bácsalmás, 28. oldal. 127 Bánki Lajos György: Bácsalmás német telepítése, kézirat a római katolikus plébánia birtokában. Oldalszám nélkül. IMP E—67. N—5—129/1784. jelzéssel. 128 Uo. IMP E—125. N—309—5/1786. jelzéssel.