Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

ZORN Antal: Német betelepülések a mai Bács-Kiskun megye területére a XVIII. és a XIX. században

A németek gazdasági és politikai súlyát jelzi, hogy 1783-ban már Hisperger Bernát révén német a község bírója.

115 1782—83-ban aztán megérkeztek a szervezett betelepítés révén a soroksáriak. Számukat tekintve nem egységesek a források. Mándics Mihály 424 házaspárról, Rukatukl August 424 főről ír.

116 Az új telepesek érkezésével egy időben 350 bunyevác hagyta el a községet.

117 Az új jövevények a földesúrtól házhelyet, a házépítéshez szükséges fát, s néhány szerszámot kaptak. Semmiféle egyéb kedvezményben nem részesültek. Szorgalmuk révén rövid időn belül felépítettek a községben 80 házat. Az elvadult határban pedig a háromnyomásos gazdálkodással igyekeztek egzisztenciájukat megalapozni. A kedvezmények hiánya mellett a németek helyzetét nehezítette az ott lévő bunyevácok ellenszenve. Amíg Patachich érsek élt, nagyobb problémák, nemzetiségi villongások nem voltak. Halála után azonban, 1788. év tavaszán a visszatartott indulatok kitörtek. Ennek kapcsán a németek súlyos konfliktusba kerültek a község bunyevác lelkipásztorával, Bosnyák Józsefiéi, aki 1774-től volt Csávoly plébánosa. A németek kétségbeesésükben József császárnak írtak levelet. Magyar fordítása a következő: „Császári és Királyi Fenség! 1. ) Mi birodalomból származó németek 1782-ben a most elhalálozott kalocsai érsek által telepedtünk ebben a községben, amely ezelőtt juhok legelője volt, s papot is kaptunk. 2. ) Ez a pap egy született rác, aki mindenfajta szerencsétlenséget hoz ránk. 3. ) A németek iránt haragja és gyűlölete arra vezette, hogy nemrég asszonyainkat nem áldoztatta meg. Nekik haragjában azt mondta, hogy menjenek a sintérhez és más szidalmakkal és bűnös szavakkal árasztotta el őket. 4. ) Ha egy ember meghal, megfelelő mennyiségű pénzzel kell, hogy rendelkezzen, különben nem temeti el. Haragját nemrég egy 100 évesen elhalt emberrel kapcsolatban mutatta ki, akinek nem maradt annyi, hogy eltemetését fedezze. Ezért a temetés költségét összekoldulták, s a még hiányzó részét zsidók adták hozzá. 5. ) Ez a rác pap nem imádkozik Önért Felség, még a háború reményteljes kimeneteléért sem, és azt mondja, hogy ő és az ő rácai ittmaradnak, a 115 Uo. 116 Mandics Mihály: I. m. 36. oldal. Vö.: August Rukatukl: Geschichte und Ortsentwicklung von Tschawal (Csávoly). In: Unser Hauskalender, Stuttgart, 1973. 135. oldal. 117 August Rukatukl: I. m. 135. oldal.