Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

ZORN Antal: Német betelepülések a mai Bács-Kiskun megye területére a XVIII. és a XIX. században

1752-ben már 54 családot írtak össze, ezek közül csak 29 a magyar.

74 1755ben viszont 97 családból 3-4 a magyar. A vagyoni megoszlás a következő volt: A viszonylagos jólét hírére szegény zsellérek is tömegesen jelentek meg Vadkerten. Nem is tartott soká, s a két réteg között súrlódások keletkeztek. Erről két 1764 körül Orczyhoz írt levél tájékoztat bennünket. A gazdag reformátusok és lutheránusok közös levélben fordulnak Orczyhoz, hogy a vadkerti ispán zaklatja őket, imaházaikat és oskoláikat bezáratta, és lepecsételte. Kérik ennek föloldását. Azt is panaszolják, hogy „mindenfelől jöttön jönnek a sok jövevény lakosok, s a Bírák híre nélkül házakat vesznek meg, és földeket foglalnak el, mely miatt félő dolog, hogy jobban megszaporodván, és az földek szűkölvén, sokan közülünk élhetetlenekké ne legyenek". Kérik a „jött-ment csavargó emberek társaságától, hogy azok közöttük meg ne telepedhessenek, megszabadítani". A szegények így írnak „Salamon Eiler, Vinteker Fülöp azt mondják, Nagyságos Urunk nékik abban semmit sem parancsol, hogy nékünk szegénységnek a Faluhoz tartozó földön kaszálót vagy kukorica alá való földet adjanak . . . Hasonlóképpen Filus András is szemünkben azt mondta, hogy az ördög vigye el a szegény embert mind, mert csak sok a baj velük, az árendát is helyettek a vagyonos fizeti, holott az árendát is tőlünk duplán szokták kifacsarni, szőlőt is örömmel szaporítanánk, de nem engedik. Méltóztasson siralmas állapotunkat tekintvén őket meginteni."

76 Az új problémák mellett maradtak régiek is. 1752-ben a protestánsok, 1760-ban az evangélikusok külön-külön imaházat építettek maguknak. Mivel azonban a földesúr e két vallásfelekezet szabad vallásgyakorlásához a szükséges engedélyeket nem szerezte be, a kalocsai érsek 1766. június 26-án ismét leromboltatta a templomaikat, mire a reformátusok kb. kétharmada Balmazújvárosba költözött.

77 Miután Orczyt aggasztotta az elvándorlás, nagy igyekezettel látott hozzá katolikus magyarok toborzásához. 1763-ban katolikus templomot építtetett, majd a megérkezett új telepesekkel 1766. április l-jén 30 évre szóló szerződést kötött.

78 74 Uo. 29. oldal. 75 Uo. 76 Uo. 31. oldal. 77 Scherer Anton: Donauschwäbische Bibliographie 1935—1955. München, 1960. 39. oldal és Nagy-Pál István: I. m. 32. oldal. 78 Nagy-Pál István: I. m. 32—33. oldal. egész telkes fél telkes negyed telkes zsellér 30 család, 46 család, 12 család, 9 család.

75