Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])
ZORN Antal: Német betelepülések a mai Bács-Kiskun megye területére a XVIII. és a XIX. században
CSÁSZÁRTÖLTÉS A török kiűzése után pusztaként a kalocsai érsek tulajdona. 1734-ben találkozunk először a település nevével. 61 A kalocsai érsek 1743. augusztus 11-én telepítőlevelet adott ki. Az okmány lényegesebb pontjai a következők: „Mi, a zajezdai Patachich grófi házból származó Gábor Hermann, a Rakovcz és Verhovecz örökös ura, az Isten irgalmasságából a kalocsai érseki széknek és a bécsi püspökségnek, e két egyesített egyházmegyének érseke, ki egyidejűleg Magyarország, Csehország és Horvátország dicsőségesen uralkodó királyi felsége, valóságos államtanácsosa, továbbá: a nagytekintetű Hétszemélyes Tábla bírája és első ülnöke, tudtára adjuk mindenkinek, különösképpen pedig azoknak, akiket ez illet, hogy mi, egyrészt az egyedül üdvözítő római katolikus hit felvirágoztatására, másrészt pedig a mi érsekségünk gyarapítására — miután ezt a dolgot kellőképpen megfontoltuk — elhatároztuk, hogy a mi érsekségünkhöz tartozó, eleddig pusztán álló ama birtokunkat, melyen egykor, a régi időkben a nagytekintetű Pest vármegyében s ebben a Scholti = (Solti) járásban levő Császár Tőtés nevű falu állt, a német nemzetből származó, s az igazi katolikus hitet valló alattvalók bizonyos számával telepítjük s népesítjük be, minthogy azonban ezek az idegenből jövő emberek, mint telepes jobbágyok nemcsak a mi és a mi érsekségünk hasznára fognak betelepülni az eddig puszta Császár Tőtés nevű faluba, de ezzel a köznek is hasznára lesznek, továbbá: annak érdekében is, hogy mind mi, mind pedig a mi, ezen érseki székbeli utódaink, de maguk az ide érkező telepes jobbágyok is bizonyos zsinórmértékhez tarthassák magukat a tulajdonviszonyokkal kapcsolatos rendelkezések, valamint ama jövedelmek tekintetében is, melyek az ő említett közösségüktől lesznek majd beszedendők, de nem kevésbé annak érdekében is, hogy közösségük köteles szolgáltatásait hűségesen és ellenkezés nélkül teljesítse, úgy döntöttünk, hogy mind ennek érdekében kegyesen kibocsájtjuk számukra az alább következő rend és mód szerint szóló szerződést. És pedig 1. Odaadjuk a fent megnevezett új lakosoknak a Császár Tőtés nevű puszta falut, azaz faluhelyet. . . 2. Minthogy pedig az említett földterületen nincs elegednő rét a széna készítéshez, határvonallal ki kell mérni számukra az említett Csákány Feő pusztabirtok alatt a másik oldalon levő vizenyős területet, hogy ott készíthessenek maguknak szénát. . . 61 Bánáti Miklós: 22 évtized az új hazában. Kecskemét, 1967. 39. oldal.
