Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

ZORN Antal: Német betelepülések a mai Bács-Kiskun megye területére a XVIII. és a XIX. században

nak az okirata is. A vármegyei közgyűlés 1699. december 14-én Baján ült össze. A megyét három járásra osztották. Ekkor csupán 47 községe és 2256 adózója volt.

4 Birtokviszonyok alakulása A török kiűzése után szükégessé vált a felszabadított területek birtokviszonyainak a rendezése. Ez azonban egyáltalán nem ment könnyen. Az adománylevelek elvesztése a birtokos családok egy részének kipusztulása, az erőszakos foglalások bonyolították a helyzetet. A császári kormányzat is mindent megtett, hogy minél több föld kerüljön vissza a kincstár birtokába. A kezdeti birtokszerző és visszaszerző csatározásokról kevés adatunk van, de a 18. század elejéről már rendelkezésünkre áll az 1701. évi összeírás, amely az egész Bácska birtokviszonyairól tájékoztat. Ebből megállapítható, hogy a bácskai birtokok legnagyobb része a királyi kincstárra szállt vissza. A királyi kincstár mellett a kalocsai érsek nevét olvashatjuk leggyakrabban a lajstromban. Ennek az a magyarázata, hogy Szelepcsényi György érsek (1657 —66) kancellár korában megtalálta a kalocsai érsekség birtokainak adományleveleit. 1665-ben kiharcolta, hogy oklevéllel is megerősítsék birtokaiban.

5 Szelepcsényi utódai e megerősítés ellenére sem kapták vissza egykönnyen birtokaikat. Gróf Csáky Imre érseknek (1710—32) először Kalocsa, majd ismételt kérelmezésére Érsekcsanád, Nádudvar (később Nemesnádudvar), Sükösd, Szeremle, Császártöltés került a birtokába. Csak Patachich Gábor érseksége alatt (1735—45) nyerte vissza valamennyi birtokát az érsekség. Az érsekségen kívül a Czobor család rendelkezett több birtokkal a megyében. Czobor Márk 1724-ben birtokába vette az ősei által megszerzett Baját és a hozzá tartozó Bikity (később Bácsbokod), Bátmonostor, Csávoly, Felsőszentiván, Gara, Mateovics (később Mátételke), Tataháza és Vaskút helységeket. Pazarló életmódja, rossz gazdálkodása miatt hatalmas adósságai keletkeztek. Az udvari kamara már 1740-ben rátette kezét a Czobor-birtokra. Grassalkovich Antal kamarai elnök 1750-ben megszerezte Felsőszentivánt, s 1—2 évtized alatt valamennyi Czobor-birtok a tulajdonába került. Bácsborsód 1727-ben királyi adományozással került a Latinovics család birtokába. Később Madarast és Katymárt is megszerezték. A 18. század első évtizedeiben a kamara birtoka Almás (később Bácsalmás), Nagybaracska, Jankovácz (Jánoshalma), Szántóvá (Hercegszántó), Csatalja. 4 Bács-Bodrogh vármegye egyetemes monográfiája. Zombor, 1896. I. kötet, 322. oldal. 5 Uo. II. kötet, 192. oldal.