Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - III. rész: 1780

úgy módosult, hogy csak minden 6. adófizető maradt kisgazda, még kirívóbban csökkent a középgazdák száma: csak minden 18. adózó tartozott közéjük. Az igazán vagyonosok méginkább ritkaság számba mentek: csak minden 21. háztartás volt ide sorolható. Annak a három vagyoni csoportnak részesedési aránya, amely a termelési eszközök döntő többségét birtokolta, egészében jelentősen csökkent. Tehát, ha néhány esetben a közép- és a nagygazdák részesedési aránya csökkent is valamelyest a század derekához képest, még nem jelenti, hogy az érintett javak arányosabb megoszlása alakult ki. Az egyes javak elemzésekor részletesen bemutattuk ezen folyamat főbb tendenciáit. Itt csak azt emeljük ki, hogy a háztartások közel háromnegyedét kitevő két legszegényebb réteg viselte az egyenesadók 51,8%-át, miközben a legfontosabb termelési eszközök kb. 10 —15%-ával rendelkeztek. Az adózás terheiből a két legvagyonosabb réteg ekkor is viszonylag csekély részt vállalt. A termelési eszközök 60—70%-a tulajdonukban volt, mégis az adóterheknek csupán harmadát kellett viselni ök. XXVII. táblázat A FONTOSABB TERMELŐESZKÖZÖK ADÓJÁNAK MEGOSZLÁSA AZ ADÓZÓ VAGYONI KATEGÓRIÁK KÖZÖTT Nincstelen Törpegazda Kisgazda Középgazda Nagygazda pénzeskertek 7,3 21,6 20,1 51,a kertek együttesen 12,6 24,7 19,9 42,8 jármos ökör 19,6 29,8 21,8 28,8 igés ló 24,6 33,7 20,21,7 szarvasmarha-állomány 10,2 19,2 20,9 49,7 lóállomány 15,7 22,3 16,2 45,8 tenyészsertések 1,9 14,19,4 64,7 juhok 8,1 10,14,3 67,6 szőlő 40,9 27,3 13,3 18,5 malom 5,6 14,8 12,9 66,7 pálinkafőző 12,6 41,7 21,3 24,4 a termelési eszközökre kivetett adó 31,5 24,8 15,2 28,5 az összes adó 9,5 42,3 21,2 10,5 16,5 háztartásokon belüli arányuk 18,4 54,8 16,7 5,4 4,7