Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])
IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - III. rész: 1780
A földrajzi nevek alapján erőteljesen kirajzolódik, hogy az esetek döntő többségében az ország déli és keleti részéről hajtották ide a jószágokat, amelyeket minden bizonnyal nyugati irányba vitték új tulajdonosaik. Ha a valósághoz közelállóbb képet kívánunk kapni a város kereskedelmével kapcsolatosan, újabb területen kell kiegészítenünk az adóösszeírást. Főként a négy országos vásár alkalmával lehetett itt heteken át színes, az átlagoshoz képest rendkívül pezsgő az élet. A város vezetői szükségesnek érezték, hogy ezt valamilyen formában szabályozzák, korlátok között tartsák. „Az itt való vásárokban a kafe siderek már annyira elszaporodtak, hogy 14 sátrakban is vontak, kik is sokféle ocsmán cselekedetekben is, minémüek, hogy magokkal tisztátalan személyeket hordozván, az ifjaknak fajtalanságra való alkalmatosságokat szolgáltattak, kártyázás, kockázás álatal sok erszényt meg ürítettek, volt olyan, kinek sátorában nyilvánvaló tolvaj is elrejtve találtatott, mind kávét s mind rosolist adulterálva árultak, éjjel nappal sátraikban czigány hegedősöket tánczokat tartván, az ifjúságot korrumpálták, .. . mostantól fogva azért minden kávés sátorok mind a négy vásárokbul in pepetuum kirekesztetnek." 62 A városi statútum létrehozatalában minden bizonnyal komoly érv lehetett az is, hogy ezekben a sátrakban folyó italárusítás nagy konkurrenciát jelenthetett a városi kimérések számára, amelyek a század végére alaposan megszaporodtak. A másodbírói számadások alapján az alábbi helyeken végeztek bor- és pálinkamérést: Cserepes (új) pince, Békás pince, a katolikus egyház pincéje, a szentkirályi csárda, szikrai csárda, Szarvas vendégfogadó, külső fogadó, Györki csárda, Fejérlő csárda, Szentlőrinci csárda, Czédulás pince, Halasi úti pince. 63 Az ezekben foglalkoztatott személyek munkaidejük nagyobb részét nem mezőgazdasági jellegű munkával töltötték, egyértelműen kereskedelmi alkalmazottaknak minősültek. 62 IV. 1504. h/2. AZ 1769. évi tanácsülési jegyzőkönyv 132. oldala alapján készített másolat. 63 IV. 1510. c) 1780-81.
