Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - III. rész: 1780

A MEZŐGAZDASÁGI FELDOLGOZÓIPAR MEGOSZLÁSA Réteg Malom Olaj ütő Pálinkafőző Háztartások száma gazda nincstelen törpegazda kisgazda középgazda nagygazda 1 1 15 8 3 53 7 1 27 36 2 31 1682 655 214 185 zsellér nincstelen törpegazda kisgazda középgazda nagygazda 2 1 723 471 1 összesen nincstelen törpegazda kisgazda középgazda nagygazda 3 1 16 8 3 53 7 1 27 36 2 31 723 2153 656 214 185 mindösszesen 54 7 127 3931 tendencia észlelhető a kisbirtokosok között. A korábbi 28 helyett, ezúttal csupán 8 személyt adóztattak meg malma után. Ez igen komoly visszaesés, ami azt jelenti, hogy a szegényebb réteg lényegében nagy teret vesztett ezen termelési eszköz birtoklásában. E jelenség tendenciajellegét erősíti az a tény, hogy a középgazdák között is a korábbi 10 helyett csak 7 malmot vettek nyilvántartásba. Ezzel szemben a nagygazdáknál csaknem pontosan ugyanannyit, mint korábban, ami azt jelenti, hogy az előző időszakban lévő 47,8 %-os részesedési arányuk 66,7%-ra emelkedett. A malmok működésével kapcsolatos első városi statútumok is ebből az időszakból maradtak fenn. Persze nem lehetnek kétségeink affelől, hogy a korábbi évtizedekben, illetve évszázadokban több hozzá hasonló készülhetett el, de a tanácsi jegyzőkönyveknek és a város statútumainak a II. viláháborúban történt eltűnése miatt ezekről semmit sem tudhatunk. „Ennekutánna a búzamalmokban a molnárok negyedesek lesznek, ha pedig készpénzért akarnak szolgálni, 12 forint bérnél többet venni ne meré-