Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - III. rész: 1780

ed •h N CZ tí) Réteg nincstelen törpegazda kisgazda középgazda nagygazda 1- 5 1680 2 645 10 182 27 107 60 6—10 11—50 4 11 Csikók összesen 2 17 57 521 nincstelen törpegazda kisgazda középgazda nagygazda 723 471 1 nincstelen törpegazda kisgazda középgazda nagygazda 723 2151 646 182 107 2 10 27 60 4 11 2 17 57 521 mindösszesen 3809 99 15 597 állományból való részesedésük nem változott: 16,2%. Ez a vagyonszerzési lehetőség alapvetően továbbra is a nagygazdák számára volt nyitott. Érthető, hogy a legérzékenyebb veszteség e téren őket érte. A gazdaságra jutó lovak száma viszonylag kis mértékben csökkent. (10,7-ről 9,7-re), de, mivel a nagygazdák száma több mint 20%-kal csökkent, az állományból való részesedésük a korábbi 58,9%-ról 45,8%-ra fogyatkozott. A kétféle nagyállattartás rétegképző ereje akkor érződik igazán, ha az egyes rétegek háztartásainak számát a két időszakon belül összevetjük. Erre a későbbi fejezetekben célszerű kitérni. A lótenyésztésen belüli válság több téren is gyorsan éreztette kedvezőtlen hatását. Nemcsak a lovak száma, hanem azok minősége is erősen leromlott. 1755-ben még 15 gazdaménes volt a városban, és az előző évtizedekben a város is tartott fenn önálló ménest. Ezzel szemben 1778-ban már csak 5 cimboraság méneséről van adatunk. A hetvenes évek második felében ezen folyamat ellensúlyozása végett a város kénytelen volt vállalni ismételten az