Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - III. rész: 1780

gazdaság vehette igénybe a lovak energiáját. Ez önmagában is figyelemre méltó visszaesés, netán válság jele. A statisztikai arányok, hányadosok akkor válnak igazán élővé, a valóság szemléltetőivé, ha újabb és újabb oldalról mutatjuk be azokat. Éppen ezért érdemes illusztrálni, hogy az egyes vagyoni rétegeken belül egy háztartásra jutó lovak átlaga hogyan módosult, illetve az egyes rétegek az állomány hány százalékával gazdálkodhattak. (L. XIV. táblázat.) A törpegazdák között az egy háztartásra jutó igen alacsony arány (0,3) nem változott. Tekintettel arra, hogy a gazdaságokon belüli arányuk számottevően nőtt, az egész állományból való részesedésük is hasonló módon emelkedett: 17,5%-ról 24,6%-ra. Erre a sajátosságra feltétlenül érdemes felfigyelni az általánosnak mondható elszegényedés folyamatában. Külön is érdemes kiemelni, hogy ugyanakkor az igáslóval nem rendelkezők aránya közel 62%-kal emelkedett ebben a vagyoni rétegben. A kisgazdáknál az egy háztartásra jutó átlag 20%-kai emelkedett: 1 egészről 1,3-re nőtt. Ennek megfelelően az egész állományból való részesedésük is pozitív irányba váltoXIV. táblázat A HÁMOS LOVAK MEGOSZLÁSA Réteg 0 1—2 3—6 7—10 11— Összes ló Háztartások száma gazda nincstelen törpegazda kisgazda középgazda nagygazda 1472 291 27 4 162 238 68 32 47 126 118 148 1 1 1 438 823 491 533 1682 655 214 185 zsellér nincstelen törpegazda kisgazda középgazda nagygazda 723 394 57 1 20 166 2 723 471 1 összesen nincstelen törpegazda kisgazda középgazda nagygazda 723 1866 291 27 4 219 239 68 32 67 126 118 148 1 1 1 604 825 491 533 723 2153 656 214 185 mindösszesen 2911 558 459 2 1 2453 3931