Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - III. rész: 1780

A PÉNZESKERTEK MEGOSZLÁSA Réteg 0 1—5 6—20 21—50 51— Osszesszántó Háztartások száma Réteg zsákos Háztartások száma gazda nincstelen törpegazda kisgazda középgazda nagygazda 1563 56 62 1 424 46 178 6 1 80 11 104 18 1 37 1 46 69 32 682 2209 2062 5226 1682 655 214 185 zsellér nincstelen törpegazda kisgazda középgazda nagygazda 723 451 13 7 1 73 3 723 471 1 összesen nicstelen törpegazda kisgazda középgazda nagygazda 723 2014 69 69 1 424 47 178 6 1 80 11 104 18 1 37 1 46 69 32 755 2212 2062 5226 723 2153 656 214 185 mindösszesen 3278 128 397 94 34 10 255 3931 a kisgazdáknak minősített adózók közül is közel kétharmad kiszorult ezek birtoklásának lehetőségéből. Az igen erős differenciálódásra jellemző, hogy a középgazdák közel negyven %-a és a nagygazdák 20%-a nem jutott hozzá ehhez a vagyonhoz. Az erősen behatárolt lehetőségből adódóan csekély volt azok száma, akik jelentősebb ilyen szántóval rendelkeztek. Nem egészen három tucat azok száma, akiknek 50 holdnál nagyobb területű, azaz nagy területű pénzeskertjük volt, és nem egészen száz azok száma, akiknek számottevő (húsz és ötven hold közötti) terület volt tulajdonukban. Éppen ezért, mivel a növénytermesztés és az ehhez szükséges termőterület növekedése a következő évtizedek gazdálkodásának egyik meghatározójává vált, célszerű a nem pénzes kertek, illetve szántók megoszlását is szemügyre vennünk. (L. III. táblázat.) Ezek együttes területe is számottevően kisebb, mint a pénzeskerteké. Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy e téren a korabeli és az általunk végzett összegzés között csak minimális eltérés mutatkozik. Az e tekintetben történő vizsgálódás annál inkább indokolt, mivel néhány figyelemre méltó vonás rajzolódik ki az előző birtoktípus megoszlásához képest. Talán az a leginkább szembetűnő, hogy e téren lényegesen