Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - III. rész: 1780

csak a házakat és a lakosokat írták ez alkalommal össze, nem teszi lehetővé, hogy a város gazdasági változásait, segítségével demonstrálni tudjuk. Ezt az összeírást egyébként már ötven évvel ezelőtt feldolgozta dr. Thirring Gusztáv.

11 Az országos összeírás rendkívül alapos kritikai feldolgozását pedig Wellman Imre végezte el.

12 Természetesen mindkét feldolgozás eredményeit felhasználjuk az elemzés során. A József kori kataszteri összeírás célkitűzései, szempontjai ugyancsak eltérnek a korábban felhasznált összeírásokétól, így a gazdasági-társadalmi változások folyamatát ezzel kevésbé lehetne érzékeltetni.

13 A jelen feldolgozás alapjául szolgáló „Conscriptio facultatum 1780" fő vonásaiban a korábbi években is alkalmazott formák alapján készült el.

14 Az egyes tizedeket külön külön egy-egy negyedrét formátumú füzetben írták össze. Mindegyik füzet fizikai állapota viszonylag jó, csupán az első és utolsó lapok rongálódtak meg néhány esetben. Ez a rongálódás viszont az érdemi feldolgozást nem zavarja, mivel csak az egyes tizedek korabeli összesítői sérültek meg olyan mértékben, hogy azok egyes részei nem olvashatók. A fennmaradt füzetek tisztázatnak mondhatók, mindegyiket ugyanaz a személy másolta. A javítások száma minimális, és csaknem kivétel nélkül a másolásból eredő tévesztés helyreigazítását szolgálják. Az összeírás eszmei időpontja az első füzet külzetén lévő feljegyzés alapján 1780. november 6. Az adóalapok megállapítása során ez alkalommal is a gazdák, azaz a házzal rendelkezők személye volt az irányadó. A gazdákat, házakat folyamatos sorszámmal látták el. Az egyes hivatkozás alkalmával ezeket a számozásokat használjuk. Az egyes gazdák házában lakókat, zselléreket külön számmal nem jelölték. Pl.; az első tized 3. szám alatti gazdája Kiss Márton neve után újabb sorokban lelhető fel Ludvich Alojsius, Schraibar Antal, Keller József és Varga István. Az esetek döntő többségében a család és személyneveket rögzítik. Néhány esetben történik ettől eltérés, Pl.: I. tized, 4. Kolozsvári Árvák. 11 Thirring Gusztáv: Kecskemét népessége és társadalmi viszonyai II. József korában. Magyar Statisztikai Szemle. 1935. évf. 5. szám, 369—381. old. 12 Wellmann Imre: Magyarország XVIII. század végi népességének kérdéséhez. .. 265—302. old. 13 Az összeíráshoz módszertani útmutató készült már. Dávid Zoltán: Az agrárstatisztika forrása: a II. József-féle kataszteri felmérés. Statisztikai Szemle 1968. 46. évf. 8—9. szám, 892 —898. old. A teljes épségében megmaradt kecskeméti felmérés iratanyaga önálló feldolgozást igényel. 14 Minden levéltári anyag a Bács-Kiskun Megyei Levéltár irategyütteseiböl való. Az első idézés alkalmával a fond teljes jelzetét közöljük, a későbbiek során már csak a fond számát, illetve az állag jelzetét, és az esetleges oldalszámot. Kecskemét Város Levéltára, Kecskemét Város Tanácsának iratai, IV. 1504. m/ Összeírások, 74.