Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - III. rész: 1780

Egy mezőváros társadalmi és gazdasági tagolódása a XVIII. században az adóöszeírások tükrében III. rész: 1780 I. Forráskritika és a feldolgozás módja A XVIII. század első évtizedei a nyugat-európai országok mezőgazdaságában sem eredményeztek új korszakot. Európa nagyobb részén is még csaknem zavartalanul érvényesültek a feudális társadalmi viszonyok és a gazdálkodási módszerek.

1 Magyarországon az előző évszázadokhoz képest merőben megváltoztak ugyan a gazdálkodás körülményei, de ez nem egyfajta belső átalakulást jelentett, hanem csak azt, hogy a termelőmunka biztonsága ebben a régióban is elfogadható keretek közé került. A majorsági gazdálkodás az ország jelentős területein térthódított ugyan már a XVII. század végétől, de a kelet-európai térségben az agrárstruktúra alapszövetét továbbra is a parasztság alkotta. E földrajzi térség nagy részében a parasztság „önellátó gazdálkodást folytatott, s piacra inkább csak kényszerűségből vitt terményeiből annyit, amennyinek ellenértékéből pénzbeli terheit kifizethette."

2 Viszont kétségtelen az is, hogy a magyar mezőgazdaság a XVIII. században a korábbi struktúra keretei között igen jelentős fejlődést, belső gyarapodást mutatott. Nem lehet véletlen, hogy az 1770-es években a feudalizmus egyre élesedő válsága ellenére a mezőgazdaságnak „. . . mind több apostola támadt Magyarországon."

3 Agrárfejlődésünk ezen rendkívül fontos időszakával igen jelentős szakiro1. Wellmann Imre: A magyar mezőgazdaság a XVIII. században. Bp. 1979. 7. old. 2. A témának gazdag szakirodalma van. A legátfogóbb, és a folyamat legfontosabb sajátosságait érintik: Pach Zsigmond Pál: A majorsági gazdálkodás és a parasztság kisajátítása a XVII. századi Magyarországon. Századok, 1951. 85. évf. 3—4. szám, 391—414. Makkai László: Paraszti és majorsági mezőgazdasági termelés a XVII. században. Bp. Gödöllő, 1957. Mezőgazdasági termelés és termelékenység Magyarországon a késő feudalizmus korában. (Zimányi Vera—Makkai László—Kirilly Zsigmondné—N. Kiss István) Agrártörténeti Szemle 1968. 10. évf. 1—2. szám 39—93. Maksay Ferenc: Parasztság és majorgazdálkodás a XVI. századi Magyarországon. Bp. 1958. Tekintettel arra, hogy ezen a vidéken merőben eltérő fejlődés vált meghatározóvá, a szakirodalom teljes körű ismertetése indokolatlan lenne. L. még: Wellmann: i.m. 8—9. old. 3. Wellmann Imre: Magyarország XVIII. század végi népességének kérdéséhez. In: Mezőgazdaság, agrártudomány, agrártörténet. Szerk.: Gunst Péter. Bp. 1979. 266—267. old.