Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - II. rész: 1757

XXIV. táblázat EGYÉB TERMELÉSI ESZKÖZÖK MEGOSZLÁSA Réteg Malom Pálinkafőző Bolt nincstelen vi Ű törpegazda — — — • kisgazda — — — c középgazda 2 — 1 nagygazda 2 1 2 nincstelen ed T3 törpegazda 0,3 26 7 N cd kisgazda 28 55 18 OÛ középgazda 8 31 14 nagygazda 32,5 46 19 nincstelen L-l -Ü törpegazda — 7 — 13 tSi kisgazda — — — N középgazda — — — nagygazda — — — nincstelen OD törpegazda — — — "C kisgazda — — — középgazda — — — nagygazda — — — 0 nincstelen ti) OO CD törpegazda 0,3 33 7 N 09 kisgazda 28 55 18 :0 középgazda 10 31 15 nagygazda 34,5 47 21 mindösszesen 72,8 166 61 romszoros nagyságrendben részesedtek. A gabonatermesztés és a hozzá szükséges igaerő közel negyedét birtokolták. Szerényebb volt részesedésük a többi területeken. Különösen mérsékelt az iparban és főként a kereskedelemben. Hangsúlyoznunk kell viszont, hogy egészében számukra is igen kedvező volt az adókulcs megállapítása, amely alapján gazdasági potenciáljukhoz mérten szerényen járultak hozzá az adófizetéshez. Jelentős hányaduk számára a további gazdasági gyarapodás lehetőségei biztosítva voltak. A mezővárosi lét előnyeinek legtöbb irányú haszonélvezői kétségtelenül a