Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - II. rész: 1757

mondható 12,8 %-uk. Hangsúlyozni kell azonnal, hogy az adó nagyobb részét esetükben nem az ipar űzéséből származó haszon alapján szabták meg, hanem egyéb értékeik után fizették azt. Mindössze egyetlen olyan szakma volt található, amelyen belül meghatározó volt jelenlétük: a szűcsök közel fele középbirtokosnak minősült. Figyelemre méltó, hogy a jómódú iparosok közül csaknem minden ötödik a csizmadia mesterséget űzte. Jelentős számban voltak köztük takácsok, molnárok és szabók is. Érdemes megemlíteni, hogy a két ötvös és a két paplanos egyike ugyancsak középgazdának minősíthető. A kézművesség részben gazdasági, részben társadalmi súlyának növekedését érzékelteti az a tény is, hogy míg a század elején a leggazdagabbak között egyetlen iparos vagy kereskedő sem akadt, a század derekán már jelentős számban vannak képviselve. A 16 iparos családfő az egész város 6,6%-át alkotta. Esetükben is különösen hangsúlyoznunk kell, hogy a kivetett adó alapját döntő többségben nem a mesterség alkotta, hanem a mezőgazdasághoz kapcsolódó egyéb érték. Viszonylag kevés céhben vannak képviselve. Feltűnő, hogy közülük minden második szappanos. A szappanosmestereknek több mint fele a leggazdagabb réteghez tartozott. Minden bizonnyal igen XVI. táblázat AZ IPAROSOK VAGYON SZERINTI MEGOSZLÁSA Mestersége mellett igavonók 1, növényrtás igás állat, r Réteg csak a személyük után adóztak csak ház csak szőlő csak állat csak gabona növénytermesztés igavonók nélkül mezőgazdasági feldolgozóipar növénytermesztés igavonókkal növénytermesztés, rideg állattartás ipar, kereskedelen termesztés, állatta növénytermesztés, mg. feldolgozóipa növénytermesztés, mg. feldolgozóipa összesen után adózott nincstelen 14 14 törpegazda 32 21 5 1 1 6 66 kisgazda 8 41 5 5 3 36 3 2 7 5 115 középgazda 1 17 7 1 3 2 31 nagygazda 3 11 1 1 16 összesen 14 40 63 10 1 6 3 62 21 4 11 7 242