Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - Egy mezőváros társadalmi és gazdasági tagolódása a XVIII. századi adóösszeírások tükrében - I. rész: 1707

AZ ADÓZÓK MEGOSZLÁSA A FONTOSABB TERMÉNYEK ÉS TERMELÉSI ESZKÖZÖK ALAPJÁN (százalékos arányok) H g Réteg '3 cd 1 S -cd CL) •o M Házta cd M -3 CQ cd C. >< -D cd N o m Szarv; Vadsz cd a, Keres nemes 1,7 8,6 8,0 4,6 3,9 12,2 15,4 gazda 86,7 88,8 89,6 92,4 91,5 85,5 85,5 85,6 zsellér 12,6 2,6 2,4 3,0 4,6 2,3 14,5 nincstelen 6,9 törpegazda 44,2 4,1 4,0 3,4 12,4 12,4 11,0 3,7 9,4 63,6 7,7 kisgazda 28,2 27,7 29,0 31,0 28,4 18,7 15,7 21,5 21,7 18,2 15,4 középgazda 16,0 34,4 35,0 34,9 27,7 27,7 19,1 29,0 24,5 18,2 61,5 nagygazda 4,7 33,8 32,0 30,7 31,5 31,5 54,2 45,8 44,4 15,4 Bár a cívistársadalom minden egyes rétegére vonatkozóan nem tudunk számszerű adatokat gyűjteni az összeírásból, mivel jellege alapján csak a megadóztathatókra terjedt ki, a gazdasági mozgást, a politikai irányítást elsődlegesen végző, illetve befolyásoló csoportokról, rétegekről olyan jellemzők rajzolódtak ki elemzése révén, amelyhez hasonlót leíró források sohasem nyújthatnak. A statisztikai jellegű feldolgozás és elemzés lehetővé tette, hogy pontosabb képet tudjunk alkotni arról, mennyire erőteljesen differenciálódott a vagyon és maga a cívis társadalom is. [Ld. XVI. táblázat]. Számokkal is illusztrálhatjuk a termelőmunka legfontosabb területeinek eredményeit, hozamát. Érzékelhetjük és demonstrálhatjuk az egyes foglalkozási ágak nagyságrendjét, a város gazdasági életében betöltött szerepét. E forrás egyik legfontosabb értéke mindenképpen az, hogy lehetővé teszi a XVIII. századi gazdasági és társadalmi fejlődés folyamatának nagyobb időközökre való kiterjesztését és egzakt vizsgálatát, melyhez a következő évtizedek egyre bővülő forrásai összetettebb és teljesebb anyagot nyújtanak. Kiindulópontja lehet egy ilyen irányú vizsgálódásnak, elemzésnek.