Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - Egy mezőváros társadalmi és gazdasági tagolódása a XVIII. századi adóösszeírások tükrében - I. rész: 1707

gazdák is tartottak cselédet, kiknek száma igen jelentős volt.

69 Életkörülményeikre és bérükre vonatkozó adatokat egyéb forrásokból bőségesen gyűjthetünk.

70 Bár a városban már másfél évszázadon át működtek céhek, elkülönült iparos és kereskedő rétegről ekkor még nem beszélhetünk. Az összeírt adózók több mint 10%-át kitevő iparosok és kereskedők döntő többsége sok szállal kötődött a mezőgazdaság különféle területeihez, szorosan tagozódott az agrártársadalomba. Az a tény, hogy csak a legszegényebb iparosoknál (néhány csizmadia, szabó és takács), valamint egyetlen kereskedőnél nem rögzítettek mezőgazdasági ingatlant, önmagában is érzékelteti a mezőgazdasághoz való szoros kapcsolódást. Még a legszegényebbek többsége is rendelkezett kisebb szőlővel. A kis- és középbirtokosnak minősülő iparosok mindegyike termelt gabonát is. A jószágkereskedők, kupecek szinte kivétel nélkül igen jelentős paraszti gazdálkodást folytattak. Igás állatokkal bőven el voltak látva, többféle növényt termesztettek, többféle haszonállattal rendelkeztek. Kétségtelen viszont az, hogy a mezőgazdasági munka mellett űzött ipar, a folyamatosan végzett kereskedelem, kupeckedés, a céhekhez való tartozás önmagában is elősegítette az eltérő érdekek és célok kialakulását. Egyféle paraszt-polgári réteg kereteinek kirajzolódása már a XVII. században megkezdődött. Ennek fokozatos felerősödése a következő évtizedek során lesz igazán feltűnő, amikor az élelmiszer közvetlen előállításától, termelésétől mentesülők száma a városban rohamosan nőni fog. Kétségtelen, hogy létezett már ezekben az évtizedekben egy szűk értelmiségi-alkalmazotti réteg is e mezővárosban. Papok, tanítók, kántorok, néhány szakképzett hivatalnok alkotta ezt a következő évtizedek során számban jelentősen növekvő társadalmi csoportot. Érthető, hogy többségükben ezek is szorosan kapcsolódtak rokoni szálakkal az agrár lakosság széles köréhez. Kulturáltságuk, életmódjuk valamelyest eltérhetett ugyan a paraszti tömegek nagyobb részétől, de még sok hasonlóságot mutathatott a jómódú és a gazdag cívisek életvitelével. Rájuk vonatkozó adatokkal az összeírás nem rendelkezik. 69 Iványosi: Három katonai összeírás... 312—313. 70 Iványosi: A bérek alakulása...