Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - Egy mezőváros társadalmi és gazdasági tagolódása a XVIII. századi adóösszeírások tükrében - I. rész: 1707

AZ ADÓFIZETŐK RENDI ÉS A VAGYON JELLEGE SZERINTI MEGOSZLÁSA Nemes Gazda Zsellér Összesen Mindker. összesen mg. ipar ker. mg. ipar ker. mg. ipar ker. mg. ipar ker. nincstelen 27 19 46 46 törpegazda 1 — — 208 27 1 48 8 — 257 35 1 293 kisgazda 2 — — 167 10 — 8 — — 177 10 — 187 közepes gazda 3 — — 90 10 2 1 — — 94 10 2 106 nagygazda 3 — 2 20 — 6 — 23 — 8 31 összesen 9 — 2 512 47 9 76 8 — 597 55 11 663 V. A mezőváros társadalma Bár az elemzett összeírás nyilvánvalóan nem terjedt ki a városban élő valamennyi háztartásra, hisz a nincstelenek, illetve a jövevények nagy csoportjait hagyták figyelmen kívül, mégis célszerű az így levonható következtetéseket is rögzíteni, mivel így a későbbi teljesebb összeírások és a fennmaradt egyéb források adatai segítségével megbízhatóbban rajzolhatok ki a város XVIII. századi társadalmi változásai, pontosabban illusztrálhatok a fejlődés folyamata. Az egykori hódoltsági mezővárosok birtokosai, földesurai a töröktől meg nem szállt országrészeken laktak.

62 Kecskemétnek több földesura volt a XVII—XVIII. században egy időben, de ezek között csak eszmeileg volt felosztva a város és határa, pontosabban a fizetett taxa meghatározott hányadára tarthattak igényt. Jogilag a város lakói jobbágyok voltak. A hódoltság utolsó évtizedeiben folyamatosan élt a városban néhány armalista nemes is. Ezek száma még 1707-ben is csak 12 volt, közülük 11 háztartásra vonatkozóan rögzítettek adatokat. Ezek a nemesek az előző évtizedek során éppen úgy adóztak, mint bármely más kecskeméti lakos. Kamarás Ambrus, Deák Pál, Kalocsa István stb. éppen úgy fizették a harácsot, az ingó és ingatlan vagyo62 Hornyik: i. m. III. 1—69. Majlaf. i. m. 25—33.