Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - Egy mezőváros társadalmi és gazdasági tagolódása a XVIII. századi adóösszeírások tükrében - I. rész: 1707

Korábban már utaltunk arra, hogy Kecskeméten statútum biztosította az ittlakók számára a kereskedelmei. 59 Ily módon a szatócskodás, kupeckedés a viszonylag szerényebb anyagi lehetőséggel rendelkezők számára is űzhető volt. 1662-ben az adókönyvben 16 kufárt tartanak nyilván. 1709-ben a városi tanács úgy határoz, hogy „Mivel az sok nyomorúságra nézve az becsületes tanács kénszeritetett az boltosokra adót vetni, ilyen formán, hogy az mely boltokban egész esztendőben árulnak, attul adgyanak esztendőnként 3 id est három tallért, és kiben fél esztendeig áruitatnak, attul egy tallért, három garast, és kiben penig csak hébe hóba áruitatnak, attul esztendeigh egy tallért adgyanak, melyeknek kiszedése e képpen következik: 34 bolttól 85 tallér, 1 garas és 2 dénár." 60 A határozat szövegéből arra következtethetünk, hogy őket rendszeresen nem adóztatták meg. Nem kerültek be az összeírásba a városban működő görög kereskedők sem, akiket külön tartottak nyilván. 1704-ben öten vannak a listán, kivétel nélkül mind más ember boltjában működött, s rájuk az átlagosnál jóval nagyobb adót vetettek ki. A szabadságharc alatt az itt élő görögök száma gyorsan nőtt. 1707-ben már 13 főt vettek az adózók között nyilvántartásba, akik 4-12 tallér közötti összeget fizettek. Az 1709-es adókönyvben az alábbi bejegyzést találjuk: „Itt már következik az görögöknek, jövevényeknek és más adókerülő embereknek, kik az lajst­romban írva nem voltának . . . adajuk vagy fizetésük. Az tizennégy bolt beli görögök alkuttanak meg esztendeig 230 rénes forint­ban, az mivel az tavalyi bírák előre felvették az dicara tőlük száz eötven máriásokat, azért fizettek in paratis no. tall. 125." A 14 görög kereskedőhöz később még újabb nyolc nevét vették fel a listára. 61 Az 1707-es összeírásban csak egyetlen kereskedő van feltüntetve, aki a törpegazdák közé sorolható. Rajta kívül fellelhető még 12 tőzsér, illetve kupec, aki állatkereskedelemmel foglalkozott. Közülük kettő nemes, 10 fő jobbágy, de kettő kivételével mindegyik igen jómódú, mondhatjuk gazdag ember volt. (L. XII. táblázat.) Azok számát, akik gyümölccsel, borral, külön­féle iparcikkel stb. a szomszédos településeken és helyben is kereskedtek, még felbecsülni sem tudjuk. Az árutermelésnek ilyen magas szintjén, és a jobbágyi kötöttségnek ilyen minimális megnyilvánulása esetén, amilyen Kecskeméten ekkor általános volt, biztosan jelentős számban voltak, akik megélhetésüket e téren keresték. 59 Hornyik: i. m. II. 169. 60 IV. 1508. c. 1709. 69. old. 61 Uo. 1704. pótlólagosan kivetett adó lajstroma. IV. 1508. 1707. 173—174., ill. 1709. 65. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom