Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - Egy mezőváros társadalmi és gazdasági tagolódása a XVIII. századi adóösszeírások tükrében - I. rész: 1707

EG YÉB HÁZI ÁLLA TOK MEGOSZLÁSA 170 7- BEN M Sertés Juh Réteg Az adózó száma o X X számuk összesen o o 7 o T I 51—100 o számuk összesen nincstelen 46 46 46 törpegazda 293 287 6 — 6 276 12 5 — — 189 kisgazda 187 144 43 — 49 114 30 43 — — 1101 közepes gazda 106 67 35 4 55 39 8 58 1 — 1485 nagygazda 31 8 10 13 120 1 1 14 7 8 2351 összesen 663 552 94 17 230 476 51 120 8 8 5126 Nagykőrösön 1689-ben 198 sertést vettek nyilvántartásba,

50 itt közel két évtizeddel később 230-at. Itt nincs tehát az a nagyságrendi különbség, mint a többi jószág esetében. Persze figyelembe kell vennünk, hogy Kőrösön még a malacokat is külön összeírták, itt viszont csak a 3 éves körüli jószágokat vették figyelembe. A szóródás itt is igen nagy. Az állomány több mint fele a kéttucatnyi gazdag tulajdona volt. Figyelemre méltó, hogy a gazdag birtokosok egynegyedénél nem írtak össze sertést! A törpebirtokosoknál csak elvétve találtak tenyészállatot az összeírok. A kisgazdáknak is csak alig több mint 20%-a rendelkezett szinte kivétel nélkül egy-egy jószággal. A mezőgazdaság más ágazatainak művelését is befolyásolta, olykor meghatározta az igaerő léte, illetve nagysága. Éppen ezért érdemes egy ilyen jellegű összeírás elvégzése is. (L. IX. táblázat.) Könnyen belátható, hogy az igás állatok megfelelő számú birtoklása, vagy az attól való megfosztottság egyértelműen rétegképző lehetett. A nemesek mindegyike birtokolt minimális teherhordó jószágot, bár a tucatnyi adózót jelentő rétegen belül is igen nagy a szóródás. Mindössze minden második nemes volt ellátva jelentős mennyiségű, mondhatjuk fölös számú igaerővel. Ők viszont az egész állomány tetemes részével rendelkeztek. A gazdák kb. 27%-ának, 153 főnek nem volt lova vagy ökre. A zselléreknél ez az arány még súlyosabb: csak minden harmadik zsellérnek volt igavonója. Mégis más településekkel szemben Kecskemét lakossága minden bizonynyal jobban el volt látva a növénytermesztés és a szállítás e fontos kellékével. A gazdák több mint kétharmada saját lovával, ökrével szánthatott, fuvaroz50 Iványosi: Nagykőrös... 465. old.