Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - Egy mezőváros társadalmi és gazdasági tagolódása a XVIII. századi adóösszeírások tükrében - I. rész: 1707

cd E -cd o o N I I Összesen Réteg -O N o TD < akó nincstelen <L) tí törpegazda 1 — 1 — — — 5 P <D kisgazda 2 — 2 — — — 14 P közepes gazda 3 — 1 2 — — 29 nagygazda 5 1 4 — 134 nincstelen 27 27 «3 T3 törpegazda 236 46 182 8 — — 889 N cd kisgazda 177 14 131 29 3 — 1415 oD közepes gazda 102 2 46 47 7 — 1309 nagygazda 26 — 3 11 10 2 664 nincstelen 19 19 törpegazda 56 22 34 — — — 176 C/3 kisgazda 8 3 5 — — — 30 N közepes gazda 1 — 1 — — — 10 nagygazda — — P nincstelen 46 46 <L) 1/3 <L> törpegazda 293 68 217 8 — — 1070 N C/3 kisgazda 187 17 138 29 3 — 1459 közepes gazda 106 2 48 49 7 — 1348 nagygazda 31 1 3 11 14 2 798 mindösszesen 663 134 406 97 24 2 4675 Az egyes rétegek közötti megoszlás arányosabb jellege még egyértelműbb lesz, ha tekintetbe vesszük, hogy a nagyon minimális adóalappal rendelkezők, azaz a törpebirtokosok 76,8%-a fizetett adót bor után. A kisgazdáknál ez az arány még kedvezőbb: 90,1%. A közepes vagyonnal rendelkezők és a nagygazdák között pedig csaknem mindenki rendelkezett saját szőlővel. A jelentős eltérések miatt érdemes összehasonlítani a termésmennyiség megoszlását is. A nemesek, akik az adózók 1,6%-át alkották, a búzatermés 8,6, az árpának 8,0, a zabnak 4,6 és a bornak 3,9%-a fölött rendelkeztek. A gazdák, akik az adózók 85,6%-át jelentették, a búzatermés 88,8%-át gyűjthettek be, az árpának 89,6, a zabnak 92,4, a bornak pedig 91,5%-a felett rendelkeztek. A zsellé-