Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - Egy mezőváros társadalmi és gazdasági tagolódása a XVIII. századi adóösszeírások tükrében - I. rész: 1707

Réteg )zók száma o S o © o Összesen < I"' MMIW mcro nemes nincstelen törpegazda kisgazda közepes gazda nagygazda 1 2 3 5 1 1 1 3 3 2 18 72 456 gazda nincstelen törpegazda kisgazda közepes gazda nagygazda 27 236 177 102 26 27 205 28 3 27 61 4 4 88 94 13 1 9 4 217 1870 2310 1734 zsellér nincstelen törpegazda kisgazda közepes gazda nagygazda 19 56 8 1 19 50 1 5 3 1 4 1 \ 52 96 15 összesen nincstelen törpegazda kisgazda közepes gazda nagygazda 46 293 187 106 31 46 256 29 3 32 65 4 5 93 98 13 1 12 6 269 1984 2397 2190 mindösszesen 663 334 101 209 13 6 6840 számok azt is, hogy a háborús évek alatt a normális kereskedelmi kapcsolatok e tekintetben is beszűkülhettek, s a kenyérgabona biztosabb piaccal rendelkezett. Érdemes mindezen túlmenően felfigyelni arra is, hogy míg a középbirtokos és gazdag nemesek a búzatermelésből 8,3%-kal, az árpatermelésből 7,7%-kal, zabtermelésből csupán 4%-kai részesedtek, pedig ez a szűk réteg rendelkezett a lóállomány 18,3%-ával. Ez egyben azt is jelzi, hogy a hámos lovak között nyilvántartásba vettek között jelentős számban lehettek ménesben, félrideg keretek között, kimondottan tenyésztés célját szolgálók, melyek takarmányozásához zabra kevésbé volt szükség. Kecskemét XVII. századi bortermelésének nagyságára vonatkozóan