Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - Egy mezőváros társadalmi és gazdasági tagolódása a XVIII. századi adóösszeírások tükrében - I. rész: 1707

amely a kertes, illetve a „kertetlen" gazdák nevét tartalmazza.

23 A név szerint felsorolt 318 gazda közül csak 204 rendelkezett kerttel. Bár a bérelt pusztákon is folyt bizonyos mérvű gabonatermesztés,

24 a háborús években, illetve esetenként a gyenge termés miatt a szomszédos és távolabbi területekről is vásároltak a kecskemétiek búzát. Még 1719-ben is történt hasonló esetről feljegyzés: „Ugyanazon a napon érkezett meg Tóth István Baranyárul és 10 kocsin 283 itt való öreg véka búzát hozott, mellyis kocsibérekkel, vámokkal és révbérekkel több 280 tallér, 23 dénár."

25 Tehát viszonylag nagy távolságról is kénytelenek voltak a hiányokat pótolni. Az 1707-ben rögzített 10 256 pozsonyi mérő búza mennyisége nem lebecsülendő ugyan, hisz több mint 5000 mázsát jelentett, de ez a kb. 10 ezer főnyi lakosság számára valószínűleg nem lehetett elegendő. (L. 1. táblázat.) A termelők megoszlása az egyes rétegeken belül igen eltérő volt. A nemesek közül mindegyik termelt búzát, sőt még a legkisebb mennyiséget termelők is el tudták látni magukat. Többségük pedig számottevő felesleget, árualapot tudott évről évre betakarítani. Feltűnő, hogy a gazdák 43,8 %-a nem fizetett búza után adót, tehát nem, vagy csak minimálisan keveset termelt. A törpegazdák népes csoportján belül elenyészően kevesen foglalkoztak e gabona termesztésével. De még a kisbirtokosok között is jelentős ezek száma. A zsellérek között is igen csekély számban rendelkeztek a búzatermeléshez szükséges feltételekkel, és akik termeltek is, a saját szükségletüket is csak szűken tudták fedezni. Az adóösszeírás szerint a kisbirtokosok jelentős hányada, a közepes birtokkal rendelkezők és a nagygazdák mindegyike számottevő többletet termelt (30-nál több pozsonyi mérő), ami bevételük fontos részét alkothatta. Az árpa, e fontos takarmánynövény termesztése a búzához hasonló minőségű talajt igényel. A hódoltság utolsó évtizedeiben a török tisztségviselők a búzánál is gyakrabban és nagyobb mennyiségben követelték az árpát. „Az tatár aga hozzánk jővén az vezér arpaiaert. . . Vitt el akkor 32 szekér árpát."

26 Esetenként sikerült pénzen megváltani a kivetett terményt. „Az nagy vezér csauzzának adott eő kegyelme tallér 22 orosz(lánost), hogy az 400 kila arpaert hivatott bennünket."

27 Az idézetek számát más évekből származó 23 IV. 1504. c. 1677—1678. 227—230. old. A kert szót a korabeliek lényegesen szélesebb értelemben használták, mint mai jelentése. Lényegében minden megművelt földet e fogalom alá vettek. Éppen ezért a szántóföldekre is gyakran alkalmazzák e kifejezést. 24 Mészáros: i. m. 77. old. alapján egyértelmű, hogy már a XVI. században is használták növénytermesztésre is a bérelt pusztákat. 25 IV. 1509. Kecskemét Város Pénztárának iratai, a) Perceptori naplók. 1719. 38. old. 26 IV. 1508. c. 1663. 134. old. 27 Uo. 130. old.