Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - Egy mezőváros társadalmi és gazdasági tagolódása a XVIII. századi adóösszeírások tükrében - I. rész: 1707

helyek és kaszálók kiosztásánál a sok helyi igénylő miatt nem volt reményük termőföld bérlésére. Az adók kivetésénél nem voltak tekintettel arra, ki a jövevény, ki a régi lakos. Az adóalap nagysága volt a meghatározó.

11 így a fellelhető megkülönböztetések a XVII. században, amikor az állattartás volt a meghatározó, nem voltak elriasztóak, és nem segítették elő különösebben a vagyoni rétegződést.

12 Összegzésként megállapíthatjuk, hogy az összeírás alapján a város tősgyökeresnek mondható lakosainak adózóképességéről, azaz adóalapjáról viszonylag pontos képet lehet alkotni. Ennek birtokában megalapozottan fel lehet vázolni a lakosság gazdálkodásának mennyiségi jellemzőit, a gazdálkodás főbb sajátosságait, vagyonának, pontosabban termelőeszközeinek belső struktúráját. Nagy pontossággal felrajzolható a cívis-város társadalmának szerkezete, annak belső tagolódása is. A kép hitelességét nem csorbítja érdemben az a tény, hogy néhány család a kor szokásainak megfelelően ebből az összeírásból is kimaradt. Az adókivetésnél figyelmen kívül hagyták az adott évben tisztséget viselő személyeket, a papokat, tanítókat. Ezek száma elenyésző volt az egész lakossághoz képest. Kétségtelen viszont, hogy nem nyújt támaszt az ún. jövevények és néhány kisebb réteg számára, gazdaságára vonatkozóan a nyilvántartás. Ezt a komoly megszorítást minden következtetés megvonásánál figyelembe kell vennünk. * * * Az összírás feldolgozásakor az a szempont vezetett, hogy egyrészt minél egzaktabb eredményeket kapjunk a számításba vett adózókra vonatkozóan, másrészt minél pontosabban rögzítsük a foglalkozási-társadalmi struktúrát, illetve megkíséreljük az egyes rétegeken belül az adóalap nagysága szerinti tagolódás kibontását. Az első két cél elérése nem ütközhetett akadályokba, mivel ténylegesen csak az összesítések pontos elvégzése volt a feladat. Annál nagyobb gondot jelentett az adóalap nagyságrendi megosztása, más szóval az egyes rétegek vagyoni tagolási normáinak meghatározása. Az kétségtelen, hogy az alföldi cívisvárosok társadalma már az előző évszázadban is erősen strukturált volt, és a vagyoni differenciálódás mindvégig fellelhető. A felszabadító háborúk és a szabadságharc hatására ezek a 11 IV. 1508. c. 1689. 2—3. old., ill. Iványosi-Szabó Tibor: Nagykőrös népe és gazdálkodása az 1689-es nyilvántartások alapján. In: Bács-Kiskun megye múltjából. VII. 437. old. 12 Iványosi: Migráció ... 428. old. X. táblázat.