Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

MOLNÁR Attiláné: A paraszti vagyon összetételének alakulása Kecskeméten 1655—1769-ig a végrendeletek alapján

értéke a legtöbb gazda esetében viszonylag csekély lehetett a többi vagyontárgyhoz képest, így a paraszti vagyon belső szerkezetét nem érintették. A feldolgozás során felhasznált végrendeletek nagyobb részben a BácsKiskun Megyei Levéltárban, kisebb részben a kecskeméti Református Egyház Levéltárában találhatók. A testamentumok kivétel nélkül magyar nyelven készültek. Olvashatóságuk erősen eltérő még egyazon éven belül is. Kiolvashatatlan részek, megfejthetetlen szövegek nem maradtak. Egy hasonló jellegű gazdasági feldolgozás esetén elemi feltétel, hogy az adott kor pénzügyeit, mértékegységeit megnyugtatóan ismerjük, a korabeli árakról és a bérekről is pontos ismereteink legyenek. Kecskemétre vonatkozóan e tekintetben minden feltétellel rendelkezünk.

11 Az első évtizedek viszonylag hézagosabb anyagától eltekintve elég bő forrással dolgozhatunk. A közel félezer testamentum kb. ezer oldalnyi szövege egyben megkövetelte, hogy az időbeli behatárolás mellett a feldolgozás módját is úgy válasszam meg, hogy a feldolgozás ne legyen túl nagy terjedelmű. Ennek érdekében el kellett tekintenem a végrendeletek gyakori és hosszadalmas idézésétől, ezért a statisztikai feldolgozás módszere mellett kellett döntenem. A tételes felsorolások erre több tekintetben is lehetőséget nyújtanak. Az azonos értékelhetőség, illetve a statisztikai megjelenítés érdekében egységesen szerkesztett adatlapokra vittem át a testamentumokban fellelhető adatokat. A gyűjtőlapok rovatait oly módon formáltam meg, hogy minden fontosabb adat felkerülhessen rájuk. Ezek a rovatok az alábbi kérdésköröket fogták át. 1. Az egyes társadalmi rétegek örökbehagyási szokásai kikre és mikre terjedtek ki? Jelentkezett-e e tekintetben változás a kb. száz év során? 2. Milyen súlyt képezett az örökbehagyott vagyonon belül az ingatlan? Ezen belül különösen a belterjesebb növénytermesztést biztosító ingatlan? 3. Milyen arányt képviselt az örökbehagyott javakon belül az állattartás? Ezen belül milyen súlyt képviselt a nagyállattartás? Ment-e végbe érdemi változás a juhászaton belül? Módosult-e az istállózó állattartás? Milyen módon oszlottak meg az igásállatok? 11. Nyilván ennek hiánya hátráltatta eddig is a hasonlójellegű feldolgozások elvégzését. Iványosi-Szabó Tibor: Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662—1711. 9—146. old. Gabonaűrmértékek használata Kecskeméten a XVII—XVIII. században; 147—158. old. Az árak alakulása Kecskeméten a hódoltság utolsó évtizedeiben; 159—320. old. A bérek alakulása Kecskeméten 1662—1790. 321—388. old. Valamennyi in: Bács-Kiskun megye múltjából VII. Kecskemét, 1985. Illetve ugyanő: Hazai és idegen pénzek forgalma Kecskeméten 1711— 1790. 64. old. Kézirat. A bérek alakulása Kecskemét 1686—1790. 121. old. Kézirat. A XVIII. század pénzhasználatra vonatkozóan igen jól használható még: Kőhegyi Mihály—Nagy Ádám: Pénz és gazdaságtörténeti adatok Mária Terézia korából. Cumánia III. Kecskemét, 1975.