Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

MOLNÁR Attiláné: A paraszti vagyon összetételének alakulása Kecskeméten 1655—1769-ig a végrendeletek alapján

tövé teszik az Alföld ezen társadalmi és gazdasági változásainak, átalakulásának rekonstruálását. Kecskemét e jelentős mezővárosok közé tartozik. XVII századi iratainak figyelemre méltó hányadát meg tudta menteni, és a XVIII. század főleg második feléből már bőséges forrás áll rendelkezésünkre. így . lehetőség nyílhat egykor arra, hogy a város gazdasági és társadalmi fejlődését árnyaltan megrajzolják. E hatalmas forrásanyag feldolgozására csak egy kutatócsoport gondolhat. Ez a rövid feldolgozás csupán egy szűk terület megvilágítására vállalkozhat. Ezért itt csupán azt tűzhettem ki célul, hogy az agrárlakosság vagyonának szerkezetén belül történő fontosabb változásokra, markánsabb tendenciákra a figyelmet felhívjam. E vizsgálódás során lehetőség nyílik arra is, hogy az egyes agrárrétegek vagyonának eltérő összetételét az egyes időmetszeteken belül megállapítsam. Ez a munka önmagában is igen hasznos lehet. A vele járó nehézséget érzékelteti, hogy a hozzánk időben közelebb levő, lényegesen jobban dokumentált korokból sem készült még hasonló feldolgozás sem Kecskemétről, sem nálánál jóval kisebb településekről. Kecskemét kiváló történetírója, Hornyik János négy kötetes munkájában 171 l-ig kísérte végig a város fejlődését.

5 E monográfiában, illetve okmánytárban bőséges anyagot találunk a város hódoltság- és a Rákóczi-szabadságharc alatti életére, gazdálkodására vonatkozóan. De ez a szakirodalomban is jól ismert és sokszor idézett munka nem ad mélyebb tájékoztatást a város belső társadalmi tagolódásáról, az egyes rétegek vagyoni helyzetéről. Hornyiknak a már idézett másik munkája pedig csaknem teljesen a város lakóinak a pusztabérletekért folytatott küzdelmeit ismerteti az 1700-as évek derekáigvégéig, így mindenekelőtt a nagyállattartás feltételeinek változásait dokumentálja, a gazdálkodás egyéb területei háttérben maradnak. Mészáros László kismonográfiával felérő tanulmánya érthetően korszerűbb módszereket követ, a kapott kép a munka alapján lényegesen összetettebb és árnyaltabb, mint amit Hornyik kb. száz évvel korábban adhatott.

6 De a XVI. századi állapotokból csak nagy megszorításokkal következtethetünk a későbbi évszázadokra. A hász városok társadalmi és gazdasági viszonyainak XVI—XVIII. századi alakulására legjobban Majlát Jolán feldolgozása révén tudunk következtetni.

7 Nagykőrös fejlődése viszont csak szűk keretek között szolgálhat ana5. Hornyik János: Kecskemét város története oklevéltárral I—IV. Kecskemét, 1860—1866, illetve a 4. jegyzetben idézett műve. 6. Mészáros László: Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század derekán. In: Bács-Kiskun megye múltjából II. Kecskemét, 1979. 58—286. Bőséges bibliográfiája a következő évszázadok tanulmányozásához is komoly segítséget nyújt. 7. Majlát: i.m. 220.