Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

KEMÉNY János—PINTÉR Ilona: A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában

sikerült megszerezni az engedélyt. Pedig az ötvenezer lakosú és a polgáriasodásban előrehaladott városnak szüksége van ilyen lapra. Mint mondta: „Igen sok szükséges tanulmány van a közéletben, mely akár az oskolai padok, akár az egyházi szószék hatályán kívül esik, mely a közmívelődés, ipar, kereskedelem, földmívelés, forgalom és közlekedés, közgazdászat és okszerű háztartás terén az új viszonyokhoz képest nélkülözhetetlen, hasznos és szükséges okulást feltételez azok számára, kik már kinőttek ugyan az oskola porából, de kiket a közélet pályáján tüzetesen többé nem kalauzolhat az oltár szolgája. Sokan vannak polgártársaink között, kiktől a sors megvonta kegyét, kik nincsenek vagyonnal annyira megáldva, hogy maguknak hasznos könyveket szerezhessenek, vagy drága hírlapot járassanak; sokan vannak, kik könyveket és szaklapokat szerezni anyagilag képesek lennének ugyan, de nélkülözik a képzettség azon fokozatát, hogy a tudományos szakavatottsággal kiállított könyveket, hírlapokat és folyóiratokat hasznosan okulva élvezhessék. Hány birtokos polgár élvezi nagy vagyonát gondtalanul körükben, aki egész életében a tízgarasos imakönyvön s évenkint beszerzett kétgarasos naptáron kívül semmi hasznos olvasmányban nem részesül; viszont hány jóravaló szegény munkás és cselédember áhítja köztünk az okulás és a felvilágosítás áldásait anélkül, hogy mestere vagy gazdája e vágyát kielégíteni tudná, vagy akarná?! — E különböző viszonyokat is kiegyenlítenünk kell: alkalmat kell szolgáltatnunk egyrészről a független állású polgároknak arra, hogy hasznos olvasmányt nyerhessenek, mely őket saját körükben tájékozza, magukat és övéiket a hazai, vidéki és helyi viszonyokra nézve közvetlenül érdeklő társadalmi, gazdászati és üzleti állapot iránt felvilágosítsa, értesítse és oktassa, egyszersmind és különösen bennük az olvasás, tanulás és korszerű mívelődés vágyát felébressze; másrészről alkalmat kell szolgáltatnunk az alárendeltségben álló munkás és cselédosztálynak arra, hogy maga is olvasgasson, de amennyiben ezt közvetlenül nem tehetné, amazok felvilágosítása útján, közvetve célt érhessen."

392 A lap főbb rovatai a kifejtett szándéknak megfelelően alakultak. A Helyi újdonságok rovatcím önmagáért beszél, a Fővárosi és vidéki levelezés a fővárosi eseményekről számolt be. A Tistelt serkestő uraság a helyi visszásságokon élcelődött, a Furcsa, de igaz című rovat szintén a hibákat ostorozta.

393 A város életének szinte minden mozzanatával foglalkozott a lap. Várospolitikai, népművelési, tudományos és művészeti kérdéseket egyaránt tárgyalt. Igen kevés volt benne a külpolitikai hír. A cikkek szinte általában beszámoló, 392 Kecskeméti Lapok 1868. október 3. 1—2. 1. 393 HELTAI Nándor: Százéves a kecskeméti újágírás. = Kecskemét. Tanulmányok a város múltjáról, jelenéről. Szerk.: Heltai Nándor. Kecskemét, (1968). 303.1. ч