Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)
FEKETE János: Adatok Kiskunfélegyháza sajtótörténetéhez
654 példányban járt városunkba. 1893-ban 13 féle politikai lap 299 példányban érkezett félegyházi előfizetőknak. Legnagyobb példányszámban a PESTI HÍRLAPot járatták: 1885-ben 44, 1893-ban 86 példányban. 21 Következtetni lehet, hogy az FH előfizetőinek száma 1885-ben 150, 1893-ban 450 körül lehetett. Mindenesetre a helyi lapfenntartás anyagi oldalainak vizsgálatakor, a célok meghatározásakor az olvasók (előfizetők) számának emelése mindig fontos minőségi összetevő volt. Még akkor is, amikor már a lapfenntaftás biztos anyagi alapjait a hirdetésekből és az esetleges állami vagy más támogatásból származó bevételek jelentették. 1888-ban az FH kiadása körül váratlanul új helyzet alakult ki azzal, hogy eddigi kiadója, a Petőfi Könyvnyomda Rt. május 15-én feloszlott. A szerkesztő vezércikkben jelentette olvasóinak: [...] „Lapunknak nincs többé Maecenása — a lelkes társaságnak elfogyott a pénze! Szélnek ereszt minket. Hogy fennállhassunk, immár a közönségtől függ! [.. .]" 22 A megoldást abban látta a szerkesztő, ha az előfizetők számát meg tudnák kétszerezni. így előteremthetnék az évi 1200 forint lapkiadási költségeket. Az előfizetési díj ismeretében kimondhatjuk, hogy a bőkezű pártfogó kiesése folytán a lap anyagi alapjaihoz 150-ről 300-ra kellett volna az előfizetők számát növelni. Végül is átmenetileg megoldódott a kérdés azzal, hogy Ranezay József nemcsak a nyomdát, hanem a hírlapot is átvette. A lapkiadás anyagi problémája azonban az FH-nál és a több helyi lapoknál fennállásuk idején mindvégig megmaradt. A szerkesztők között Incze Béla azon kevesek közé tartozott, aki a lap anyagi gondjai és a lapszerkesztés minősége és az olvasottság mértéke között szoros összefüggéseket látott s ezt kertelés nélkül le is írta. 23 Szerelemhegyi Károly szerkesztő az anyagi pártolás, az előfizetők számának hiányát nem a műveltség vagy az anyagi jólét fogyatékosságaiban, hanem a lakossági közönyben és a zsugoriságig túlhajtott takarékosságban látta. 24 A kiskunfélegyházi 48-asok politikai tekintélyének és tömegbefolyásának csökkentése és az országgyűlési képviselőválasztások kormánypárti esélyeinek növekedése céljából hozták létre 1887. január 1-től a „FÉLEGYHÁZA ÉS VIDÉKE" (3) című politikai, közgazdasági és társadalmi hetilapot. 4 hasábba tördelve, 2 r formátumban, 4 oldalon jelent meg vasárnaponként. Rovatrendszere (Tárca; Politikai szemle; Újdonságok; Különfélék; Közgazdaság; Hirdetések) szűkebb és egyszerűbb volt, mint az FH-é. A Szabadelvű Párt új helyi orgánuma a módosabb parasztokra és az értelmiségre alapozta lehetőségeit. A lap felelős szerkesztője a helyi születésű, tekintélyes ügyvéd, 21 BÁNKINÉ: Kiskunfélegyháza közművelődése 226. oldal. 22 FH VI. évf. 38. sz. 1888. szeptember 16. „Lapunk érdekében" (vezércikk) 23 FH X. évf. 27. sz. 1892. július 3. „A t. közönséghez" (vezércikk) 24 FH IX. évf. 1. sz. 1891. január 4. „T. olvasóinkhoz" (vezércikk) 15 Bács-Kiskun megye múltjából IX. 225
