Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

BÁLINTNÉ MIKES KATALIN: Kecskemét város Levéltára

Ügy. Kun Gábor Urak jeleltetvén ki, azok közül Hajagos Illés Ur 26, Hornyik János Ur 44, Kun Gábor Ur 4 szavazatot nyervén. Hornyik János Ur Aljegyzői Hivatalra 44 szavazattal felválasztatott, kijelentetvén, hogy fő teendői közé tartozand e Hivatalnak a Város Leveles tára rendezése s' arra való felügyelés."

90 1847. október 29-én Hornyik Jánost — közfelkiáltással — első aljegyzővé választották és a megüresedett aljegyzői állást Szappanos István kapta meg.

91 Főhivatású levéltárnokot először 1848-ban választott a város: „Ugyan e' napon délután a választás folytattatván a' levéltárnoki hivatalra kijelölt Kalmár János, Koltai Károly, és Sikari Kovács József urak közzül 165 választó által Kalmár János úr 142. szavazattal . . . elválasztatott."

92 A levéltárnoki állást a tisztviselők között a 4 jegyző (2 fő- és 2 al-) és a 2 ügyész (1 fő- és 1 al-) után töltötték be. Ezt követte a számvevő, a kapitány, a mérnök, az orvos és a sebész kinevezése, vagyis a levéltáros viszonylag előkelő helyet foglalt el a rangsorban. Erre vall Kalmár János személye is, ő ugyanis már 1836-ban számvevő, 1841-től pedig szenátor volt.

93 Kalmár János 1855. decemberéig viselte a levéltárosi címet, munkájának ugyanis semmi nyomát nem találtuk, tehát az önkényuralom időszakában és az abszulutizmus korszakának első felében valószínűleg szünetelt a levéltár rendezése, de állapota tovább nem romlott. . Az 1855. november 1-jei tisztújításkor ismét Hornyik Jánost választották levéltárossá, de 1861-től főjegyzői megbízást kapott. Utóda Ballá János lett, aki korábban mint iktató dolgozott mellette.

94 Az ő nevükhöz fűződik a régi levéltár végleges rendjének a kialakítása. 90 U. o. 1844. október 28. 404—405. p. Ez az intézkedés ellentétben állt a királyi resolutioval és annak végrehajtási utasításaival, ezért a megyei közgyűlésnek kellett jóváhagynia. A szolgabíró az esedékes tisztújítás előkészítése kapcsán vetette fel, hogy „ ... a' jegyzői hivatalnak teendőji ropant sokasága által: miszerint csak egy körülményt említve, a' bírói szék (: szóbeli perek:) jegyzőkönyve is évenként 2000 számot felyül halad mire, — 1830

k évben rendszeresítetvén ezen városi hivatalok — figyelem nem lehetett, de Ferentzy Móritzra bízva lévén a' Levéltár, ennek időközbeni halála, oda is egy alkalmas egyént szükségessé tett, mind ezeknél fogva a' hozatott javalatba, hogy még egy aljegyzői hivatal alapítatnék meg; — minek egyik kötelessége a' levéltárnokság is lenne; — és e' hivatalra ez úttal R. Catholicus egyén választatnék, — mi által mind a köz szükségen segítve lenne, mind pedig minden vallásbeli kérdésnek eleje vétetnék." Pest megye közgyűlésének 5410—1844. sz. alatt Dubraviczky Simon alispán keltezés és aláírás nélküli jelentésének másolata. IV. 1501. b) Resolutiok. Kiadta Szalay Josef aljegyző. 8. p. 91 IV. 1504 b) Tanácsülési jegyzőkönyv. 1847. 3. köt. 70—71. p. 1847. október 29. 92 IV. 1601. a) Közgyűlési jegyzőkönyv. 1848—1849. 35. p. 1848. június 12-i ülés. Ugyanekkor — korábban — Hornyik Jánost főjegyzővé választották és e tisztet 1855-ig töltötte be. (Balanyi Béla i. m. Levéltári Szemle. 127. p.) 93 A XIX. század második felében a városi alkalmazottak között egy másik Kalmár János is szerepel. Pályáját mint írnok kezdte 1856-ban és 1864-ben számvevőnek nevezték ki. (Balanyi Béla i. m. Kézirat. 49. p.) Valószínűleg a levéltáros Kalmár Jánosnak a fia lehetett. 94 BALANYI Béla i. m. Levéltári Szemle. 128. P. ni* 147