Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)
BÁLINTNÉ MIKES KATALIN: Kecskemét város Levéltára
„ .. . azt a Notanusi Hivatal Archivarius nelkul is tökéletes állapotban tarthassa". 55 A Tanács a javaslatot elfogadta és Drégelyi Istvánt szenátorként megbízta a levéltár rendezésével. Drégelyi István, mint a fentiekből is kiderül, a Pest megyei levéltár rendszerét vette alapul. Galgóczy Károly szerint Pest megye Levéltárának rendszere 1790 és 1850 között az alábbi volt: 12 állandó „czim"-be sorolták az iratokat: I. Közigazgatásiak, II. Nemességiek, III. Vallási alapítványiak, IV. Úrbériek, V. Adóbizottságiak, VI. Közbátorságiak, VII. Szabályrendeletiek, VIII. Ellen mondások s előintések, IX. Törvénykezésiek, X. Körintézvényiek, XI. Nemesi felkelésiek, XII. Árvaszékiek. Alcímek is voltak pl. a közigazgatásiak közt országgyűlési, az úrbériek közt határrendezési, tagosítási stb. iratok. A segédkönyvek háromfélék voltak. 1. „általános idősorozati lajstrom" időrendi, sorszám szerinti (a különböző tárgyak új bekezdésben feltüntetve). 2. „Általános mutató jegyzék (Index generális)" „ez betű sorozatra van osztva és pedig háromféle megkülönböztetéssel; jelesen: czimszó szerinti tárgy sorozatos jegyzék (Index titularis); továbbá: személysorozatos jegyzék (Index personalis); végre helysorozatos jegyzék (Index topographicus)". Mindhárom helyen feltüntették: „ ... hogy az okmány a levéltár melyik osztályában, melyik csomagban és micsoda szám alatt találtatik". 3. Részletes lajstromok, melyek címek szerint külön szedték össze a tárgyakat. Ezt az 1836-ik évben 5644. sz. alatt kiküldött bizottmány 1837. május 22-i javaslata állapította meg, tehát ekkor még ilyenek nem voltak. 56 A Drégelyi István-féle rendezés tervét Balanyi Béla szó szerint leközölte a Levéltári Szemlében, ebből kitűnik, hogy a kurrens anyagot a pestmegyei tagolás szerint kívánta kezelni. 57 A régi iratokat két nagy osztályra bontotta, a Judiciálékra és a Polgári állapotokról szóló írásokra, vagyis elválasztotta a bíráskodási és közigazgatási iratokat és mindegyiket több alosztályra osztotta. A judiciálékat 6, a polgári aktákat pedig 3-ba. Ez a rendszer azonban nem egyezik a meglévő, illetve a Ballá János, majd 55 IV. 1504. b) Tanácsülési jegyzőkönyv. 1820. 417—418. p. Más levéltárosokhoz hasonlóan tehát Drégelyi István is Pest vármegye levéltárában tanult Ballá Gábor ismert levéltárosnál. (Föglein Antal: Pestvármegye levéltárának rendezése. Levéltári Közlemények. 8. évf. 1930. 278. P) 56 GALGÓCZY Károly: Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megye monographiája. Első rész: a megye múltja. Bp. 1876. 14—15. p. 57 BALANYI Béla i.m. Levéltári Szemle 124—125. p.: „Az 1-sőben foglaltatnak a PublicoPoliticumok a 2. a Nobiliárék, a 3-ba a Religionalek, Ecclesiasticumok, Fundationalék, Litteralék és ezekhez hasonlók, 4. az Urbariálék, 5. Contributionale-Comissariaticumok, a 6-ba a Gyűléseken előfordult Criminálék, a 7-be a Normalia Resolutiok, a 8-ba a Protestatiok, a 9-be a Judicialék, a 10. a Personalis descriptiok, a 11-be az Insurrectionalis állapotok, 12-o az Árvák személyei és javai gondviselések felöl beérkezett mindenféle tudósítások recursusok és számadások, a mennyire a törvény után processualiter nem perdotáltattak."
