Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)
BÁLINTNÉ MIKES KATALIN: Kecskemét város Levéltára
Csend(?) x ességet illető írások és Sárközi(?) x Famíliát illető versengő feleletekkel és Recursusokkal együtt 12 102 A LEVÉLTÁR NÖVEKEDÉSE ÉS ÁTKÖLTÖZTETÉSE A főhivatású levéltárosok, elsősorban Hornyik és Ballá munkájának hamarosan megmutatkozott az eredménye, nyugodtan jelenthette a polgármester: „ ... hogy a városi levéltár folytonos rendezés alatt áll, s e tekintetben — főleg mivel, legnagyobb rész különösen a régibb időből, már kellő kép regisztrálva van — további intézkedés szüksége fennen nem forog." 103 Az ötvenes-hatvanas években sok új anyag került a levéltárba a folyamatosan szaporodó irattári anyagon kívül. Ballá János idejében kerültek a levéltárba az önkényuralom és az abszolutizmus korszaka feloszlatott szerveinek iratai, a felvallási jegyzőkönyvek és az adásvételi szerződések is. 104 A levéltár helyiségeit bővíteni kellett, ezért a börtönhelyiségekből levéltárat alakítottak ki. 105 Ez sem segített azonban a helyzeten és hamarosan újabb intézkedést hoztak: szétválasztották a levéltár és az irattár kezelését, amint egy 1890-es iratban írták, ez 1870-ben történt meg. 106 102 U. o. Keltezés nélkül. Alsó sarka hiányos. 103 IV. 1609. b) Közigazgatási iratok. 1865—4113. sz. 1866. szeptember 18. Hajagos. Ez volt a válasz a Helytartótanács 1865. évi augusztus 28-i 50 914. sz. rendeletre, mely a levéltárak tudományos jelentőségére hívta fel a figyelmet: „Némely közlevéltárak rendezése, vagy áthelyezése körül követett bánásmód feletti panaszok és felszólalások alkalmából meghagyatik a közönségnek, hogy főleg régibb s hazai történelmünkre nézve netán becses adatokat tartalmazó közlevéltárait gondosan őriztesse azoknak a netán szükségessé vált áthelyezése tekintetében a kellő rend további fenntartására ügyeljen és amennyiben ily a hazai történelemre nézve értékes adatokat rejtő, vagy általában régibb időkből származó levéltárak rendezése válnék szükségessé, arról ideje korán ide jelentést tegyen, hogy az ily féle rendezésnél a tudomány érdekeinek megóvása tekintetéből intézkedés tétethessék." 104 BALLÁ János i. m. Kecskemét és Kecskeméti Lapok. 1896. 105 IV. 1609. b) Közigazgatási iratok. 1869—2318. sz. Kecskemét város Tanácsa 1869. febr. 27-én tárgyalta Hornyik János főjegyző szóbeli előterjesztését: „ ... hogy a városi belső levéltár annyira meg van telve hivatalos iratokkal, hogy nem csak az ott berendezett állványok vannak túlterhelve s a padolat rakásra hányt iratokkal elhalmozva, de a be nem férhető irományok még az adónyilvántartási hivatal jelentékeny részét is igénybe veszik, hol a nagy számú ügyfelek gyakori járás kelése miatt a levéltári felügyelet kellő szigorral nem gyakorolható: ugyanezért egy kevésbé fontos levéltári irományok beférelhetésére alkalmas helyiségről gondoskodni szükséges lenne." A Tanács elfogadta a javaslatot és utasította a gazdasági tanácsnokot, hogy „a halpiac felé dülő volt börtönhelyiségek közül kettőt" levéltári célra szereltessen fel. Szokolay Sándor 1869. május 15-én jelentette, hogy a feladatot végrehajtatta, sőt már az iratok elhelyezését is megkezdték. 106 IV. 1908. b) Közigazgatási iratok. 1890—15 241. sz. (Balanyi Béla jegyzete alapján) „Az irattár különválasztására 1870-ben került sor, a levéltár zsúfoltsága miatt."
