Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

FEKETE János: Adatok Kiskunfélegyháza sajtótörténetéhez

Az ellenzéki politikai erők összefogásának egyik látható eredménye lett 1935-ben, hogy Gömbös Gyula kebelbarát képviselőjelöltjével — Szentjóbi Staub Elemérrel — szemben nagy többséggel dr. Horváth Zoltánt választot­ták meg a félegyháziak országgyűlési képviselőjükké. Hasztalan volt az FH-FH cikkezése (Kiskunfélegyháza jövője; Mi is a kisgazda politika; stb), hogy Félegyháza jövője attól függ, hogy Gömbös párti képviselőt választ-e, megérti-e a „történelmi idők" szavát ! 91 A választási kudarc után a pártveze­tés az FH-FH-nál szervezeti intézkedéseket tett. Virág György szerkesztő helyébe meghívta dr. Matúz Károlyt, aki korábban 6 évig volt a Kecskeméti Közlöny zsurnalistája; felfrissítette a lapírógárdát dr. Rengyel János, Solymo­si István és Palásti Bála személyével. Új rovatokat (Apróhirdetések; Tótágas; Gazdaság) is nyitottak. A hírfejben rendszeresen megjelent a MAKÁMA a hétről. A szerkesztő ígéretének megfelelően valóban frissebb, olvasmányo­sabb lett az újság. 92 Az elkövetkező időben szaporodtak és rendszeresekké váltak a lapban a gazdasági, kulturális és helytörténeti írások. A Gazdasági rovatnak az időszerű kérdések mellett jutott ereje a különféle mezőgazdasági szakkérdésekre is. 93 E rovat Petróczy József vezetésével a lap legszínvonala­sabb részévé vált 1937—38-ban. Az FH-FH 20 éven át lelkesedett mindazért, amit a mindenkori kormány­hatalom mondott. Nem volt egyetlen kritizáló szava sem a kormánnyal szemben. Minden, ami felülről jött csalhatatlan igazság volt előtte. Mégis a kormány politikájának e hűséges szócsövétől is — mint annyi sok más helyi hírlaptól — a sajtórendészetről szóló 1938. évi XVIII. tc. alapján megvonták a megjelenési engedélyt 1939. január 1-től kezdődően. A helyi ellenzéki hírlap szerkesztője így összegzi az ezzel kapcsolatos tanulságokat: A sajtótörvény vitájában, amikor a CSM a sajtószabadság védelmére kelt, az FH-FH nem értette ezt meg és [...] „buzgón segítette ásni a saját sírját, amelybe most beletemették [...] Vájjon gondolnak-e erre és tanulnak-e ebből azok, akik a FÉLEGYHÁZI HÍRLAPot az utolsó 20 évben szerkesz­tették? [...]" 94 A Horthy-korszak másik jelentős helyi hírlapja, a FÉLEGYHÁZI KÖZ­LÖNY 1920. január 4-én jelent meg ismét régi formájában, változatlan rovatrendszerével a Feuer család nyomdájának kiadásában. A volt munka­párti lap most is — a családi vállalkozásban — a kormánypárt politikáját követte, de visszafogottabb, mérsékeltebb hangvételű írásokkal, mint az 91 FH — FH LUI. — XLI. évf. 48 .sz. 1935. deceember 1. „Olvasóinkhoz" (vezércikk) 92 FH — FH LIII. — XLI. évf. 48. sz. 1935. december 1. „Új utakon" (belső cikk) 93 FH — FH LV. — XLIII. évf. 1937. január 31. „Szakmunkások kellenének" 94 CSM VIII. évf. 1. sz. 1939. január 8. „Búcsú a Félegyházi Hírlaptól"

Next

/
Oldalképek
Tartalom