Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

BÁNKI HORVÁTH Mihályné: Fejezetek Kiskunfélegyháza közművelődésének történetéből

zán is megalakult a szabadoktatás bizottsága. 24 A bizottság tevékenységét irányító eszmei vonalat Szabó Elemér kecskeméti tanfelügyelő az előkészítő levelezés során egyérteműen meghatározta. „A népmüvelés céltudatos irányí­tása, a vallásos és hazafias érzület érvényesülése és a soviniszta magyar szellem terjesztése azok a fontos kellékek, amelyeknek nemzeti megújhodá­sunk munkájában alapul kell szolgálniuk . . ." 25 A bizottság tagjait megvá­lasztó közgyűlésen elmondott beszéde hasonló gondolatokat tartalmazott, kibővítve a konkrét feladatok meghatározásával.„Ki kell mennünk a tanyák közé, fel kell keresnünk otthonában a magyar népet, küzdenünk kell az analfabétizmus ellen, küzdenünk kell a közönyösség ellen, fel kell világosíta­nunk, hogy jólét, megelégedés csak ezeréves határaink visszaszerzése után lesz . : :". A szabadoktatás ügye a hivatalos lap hasábjain is gyakran szere­pelt, mivel a megye nem minden városában alakult meg olyan gyorsan a helyi bizottság, mint Félegyházán. Az alispán döntő érvként sorakoztatta fel, hogy „a népnek iskolánkívüli oktatása . . . úgy kulturális, mint közgazdasági szem­pontból megbecsülhetetlen szolgálatot teljesíthet." Példának említette a nyu­gati országokat: „ ... ez államok egyikében sem volt kommunizmus s ha tünetei itt-ott mégis mutatkoztak, a művelt s ennek következményeként józan életet élő, tehát gazdaságilag is konszolidált nép, maga fordult ellene s csírájában fojtotta el a vörös rémet." 26 A nép művelését irányító eszmei tényezők tehát már az 1920-as évek kezdetén a szervezési tevékenység megindulásától szinte egységes képet mu­tattak. A helyi sajtó a kultúra kérdését mint a tömegek befolyásolásának eszközét tárgyalta. „Nemzeti művelséget kell adni — írta Porst Kálmán főgimnáziumi igazgató — amely nemzeti nyelv, történelem, irodalom háromságán épül fel... mert az iskolázatlan tömeg kezébe került hatalom romlásba dönt." 27 Népfőiskola felállítását követelte, melyet úgy képzelt el, hogy az „ne ismere­teket, ne tudományt terjesztő oktató intézmény legyen, hanem amely gyakor­lati, nemzeti és polgári élet számára neveljen, mely keresztény világnézeten nyugvó és nemzeti érzésből táplálkozó műveltséget adjon ... E műveltséget elsősorban a gazdák körében kívánta elhinteni, mivel a gazdatársadalom a magyar nemzet csontváza, tehát azt kell a kultúra eszközeivel erősíteni. 28 24 Megalakult a Szabadoktatási Helyi Bizottság = Félegyházi Hírlap — Félegyházi Híradó 1921. március 27. 25 BKmL — Kkfh. lt. Polgm. Hiv. 7691/1920. irattári szám, 3564/1921. ikt. szám. 26 Pest—Pilis—Solt—Kiskun vármegyei Hivatalos Lap 1922. szept. 28. 27 Állítsunk föl népfőiskolát = Félegyházi Hírlap — Félegyházi Híradó 1921. április 10. 28 Állítsunk föl népfőiskolát = Félegyházi Hírlap — Félegyházi Híradó 1921. április 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom