Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)
BÁNKI HORVÁTH Mihályné: Fejezetek Kiskunfélegyháza közművelődésének történetéből
a polgári leányiskola IV., vagy a gimnázium IV. osztályának elvégzése után, két évfolyamos volt. Elsősorban a birtokos középosztály leányainak gyakorlati és gazdasági nevelését végezte. Tanulói létszáma általában évfolyamonként 10 fő körül mozgott. Az egyházi főhatóság alatt álló Constantinumnak négy tagozata működött: osztott és osztatlan elemi népiskola, polgári leányiskola, középfokú gazdasági nőiskola és tanítóképző. A bentlakásos intézet igen sok vidéki tanulót vonzott. Nevelési céljaikban a vallásos nevlés dominált, e mellett kiemelten fontosnak tartották a gyakorlati ismeretek elsajátítását. Tanáraik többsége — apácák — iskolán kívüli tevékenységet a katolikus egyletekben fejtett ki. Az ipari és kereskedelmi tanonciskolák, bár igen nehéz körülmények között, az 1920-as évek után is tovább működtek. Tanáraik közül többen óraadóként tanítottak a gimnáziumi vagy polgári iskolai főállás mellett. Kiskunfélegyházán új iskolatípusként indult 1926-tól a községi polgári fiúiskola. 1930-ig 174 tanuló iratkozott be. Az Állami Tanítóképző Intézet kivételével minden iskola közös gondja volt, hogy a város szűkös anyagi lehetőségeit túlságosan megterhelte fenntartásuk. A legszükségesebb felszerelési eszközöket és a tanárok fizetését csak rendszeresen kivetett pótadókkal tudták biztosítani. Többször felmerült az állami kezelésbe adás, de egyezség ezen a téren Klebelsberg minisztersége idején nem született. A kultúrfölényt hangoztató, de létfenntartási gondokkal küszködő helyi közoktatás a város „cifra nyomorúságát" tükrözte vissza. A bemutatott gazdasági, társadalmi és oktatási helyzet szolgáltatta azt az alapot, melyre az iskolán kívüli közművelődési tevékenység támaszkodhatott. A helyi kultúrpolitikai törekvések lényegében kapcsolódtak az országos irányvonalhoz, a város mezőgazdasági jellege és a tanyai lakosság nagy száma miatt azonban elsősorban a kisgazdák körében igyekeztek hatékony népművelési munkát folytatni. A kulturális törekvésekben is erősen éreztette hatását a balodalhoz tartozó két párt: a Szociáldemokrata Párt és a városi életben vezető szerepet játszó 48-as Függetlenségi Párt összefogása. Témánk tárgyalását elsősorban a megfelelő források hiánya miatt az 193l-es évnél lezárjuk. Ez egyben Klebelsberg miniszterségének is utolsó éve, s egy kultúrpolitikai koncepció érvénysülésének végét jelenti. 1. Az Iskolánkívüli Népművelési Bizottság tevékenysége Az 1911-ben megalakult Országos Szabadoktatási Tanács, a hamarosan bekövetkező háborús események miatt, működést alig fejtett ki. 20 1920-ban 20 Az 50 877/1911. sz. VKM.rendelet hozta létre.
