Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

KEMÉNY János—PINTÉR Ilona: A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában

című darabja,

569 Pintér Kálmán A színész című dramolettje

570 és Csanádi Sámuel A kis Viola című, Csiky Gergely elbeszéléséből írt vígjátéka.

571 A darabokat általában sikerrel, nagy érdeklődés mellett játszották, de a hírük nem jutott el a városhatáron túlra. A vers- és prózaírói próbálkozásoknak a lapok tárca- és irodalomrovatai adtak helyet. A város irodalmi közéletében kiemelkedő szerepet játszott a Katona József Kör. A működését Fehér Mária tanulmánya ismerteti. A zene területén a századforduló előtti években alig néhány említésre érdemes esemény történt. A legjelentősebb kétségkívül a városi zeneiskola megnyitása volt —, erről az oktatásról szóló fejezetben szóltunk. A lakosság számára zenei eseményt a helyi műkedvelő társaságok: a Dalárda, a Polgári Dalkör és a Műkedvelők Zenekara fellépései jelentettek. Ennek tarthatatlanságát a Dalárda egyik tagja így fogalmazta meg: „Be kell ismernünk, hogy sok pótolni valónk van Magyarország művelt városai között. . . Több nagyvárosban a dal és a zene fejlesztése művészi tökélyre jutott, nálunk meg csak műkedvelők vannak."

572 A zenei műveltség hiányának és a zene iránti érdektelenségnek sajnálatos jelei is voltak a városban. Hubay Jenő hangversenyéről pl. ezt írta az újság: „A színház csaknem üres volt,... s aki külföldön oly fényes sikereket ért el, benn e hazában üres padok előtt volt kénytelen játszani."

573 A századforduló után nagyszabású zenei esemény színtere volt a város: 1909-ben Kecskemét rendezte meg az Országos Dalünnepélyt a helyi Dalárda kezdeményezésére. A Dalárda, amely rendszeresen részt vett a dalversenyeken, a megalakulásának negyvenéves évfordulóját akarta ezzel emlékezetessé tenni. Az évfordulón, 1904-ben tette meg az ügyben a kezdeményező lépéseket,

574 de a város csak évek múlva tudta biztosítani a szervezési költségeket.

575 A zenei ízlésnevelés terén említésre méltó Kacsóh Pongrác tevékenysége. A János vitéz zeneszerzője 1909 és 1912 között élt Kecskeméten. A Katona József Kör Szabad Lyceuma című előadássorozat előadójaként tevékeny részt vállalt az újabb zenei irányzatok népszerűsítésében.

576 569 Ua. 57. I. 570 Ua. 66. 1. 571 Kecskeméti Lapok 1883. augusztus 19. 3. 1. 572 Ua. 1892. augusztus 28. 1—2. 1. 573 Ua. 1892. május 1. 1—2. 1. 574 Ua. 1904. június 26. 3. 1. 575 Kgy. jkv. 141/1905. 576 HELTAI Nándor: A Katona József Társaság története. = A Katona József Társaság jubileumi évkönyve. Kecskemét, 1971. 20. 1.