Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

KEMÉNY János—PINTÉR Ilona: A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában

Pesty Frigyes hagyatékának a megvásárlása révén, már 1898-ban 7500-ra emelkedett.

299 A Pesty-hagyatékra Fraknói Vilmos hívta fel a város figyelmét, mondván, hogy „az alapítandó városi könyvtárnak méltó módon vethetné meg az alapját".

300 1918-ban megközelítőleg 16 ezer kötet volt a könyvtár tulajdonában.

301 Az állomány feldolgozása meglehetősen sokáig tartott, 1916-ban lett naprakész.

302 Ez azonban adott személyi feltételek mellett teljesen reális volt. A városi könyvtárat a nyilvánosság igénye hívta életre. A Kecskeméti Lapok már évekkel a könyvtár megszületése előtt arról cikkezett, hogy a városnak szüksége van a tudomány minden ágát magában foglaló, jól felszerelt könyvtárra, mert csak az iskolai könyvtárakban vannak tudományos munkák, amelyekhez a kívülállóknak nagyon nehéz, vagy lehetetlen hozzájutni.

303 A könyvtár nyilvánossá tételére azonban, főként megfelelő helyiségek hiányában és kialakult személyi ellátottság mellett a korszak végéig nem került sor. 3. EGYESÜLETEK Az egyesületek Kecskeméten is az iskolán kívüli népművelés bázisai voltak. A városban a vizsgált időszakban igen sok, száznál is több egyesület működött, egymástól meglehetősen különböző profillal. Céljuk és rendeltetésük szerint a következő csoportokra oszthatjuk őket: érdekvédelmi, gazdasági, hazafias, jótékony, kulturális, önsegélyező, sport-, szakmai, társadalmi, temetkezési és vallási egyesületek. A dolgozatunk témája a művelődés, így nem kívánunk foglalkozni valamennyi egyesülettel, csupán az idetartozókkal: azokkal, amelyek a kulturális 299 Könyvtári és múzeumi ir. 1900. sz. n. 300 Ua. 24 379/1898. tan. sz. 301 Ua. 1919. sz. n. 302 Ua. 6149/1917. tan. sz. 303 Kecskeméti Lapok 1894. július 22. 1.1. — A György Aladár szerkesztette Magyarország köz- és magánkönyvtárai 1885-ben című kiadvány Kecskeméten 14 köz- és 2 magánkönyvtárról beszél. A közkönyvtárak közül 2 iskolai (ref. főgimnázium és ref. jogakadémia), 3 egyházi (piarista és ferences rendház, ref. lelkészség), 2 egyleti (iparegylet, kaszinó), míg a fennmaradók magánszemélyek gyűjteményei. Ezek többségét azért tárgyalja közkönyvtárként a mű, mert a tulajdonosaik kölcsönöztek is könyveket. Ez a tevékenységük azonban nem meghatározó, a közölt adatok szerint az adott évben 77 olvasónak 1750 kötet kölcsönadását jelentette. De a többi közkönyvtárnak nevezett gyűjtemény sem volt nyilvános, bárki által hozzáférhető. A létrehozó testületek és egyesületek tagjai, ill. az iskolák tanárai és diákjai használhatták őket elsősorban, ha nem is kizárólag. A könyvek számát tekintve Kecskemét akkor a 26 város között a 9. helyet foglalta el azzal, hogy 1000 lakosára 1245 könyv jutott. Ld. i. m. I. rész (Bp. 1886) 88—89., 106., 168., 178—179., 284—285., 292—293., 298—299., 350—351. és 396—397. I., i. m. II. rész (Bp. 1887.) 430., 472^473., 482-485., 488—489., 516—517. és 576. 1. 4* 51