Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

KEMÉNY János—PINTÉR Ilona: A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában

át egyedül vitte a könyvtár és a múzeum ügyeit. Csak 1912-ben kapott számottevő segítséget, amikor sikerült elérnie, hogy a város létesítsen egy múzeum- és könyvtárőri állást. A státusra dr. Szabó Kálmánt, a múzeum későbbi neves igazgatóját alkalmazták.

285 Dr. Szabó Kálmán 191 l-ben került a múzeumhoz ideiglenes alkalmazottként. A státusba vételét dr. Szilády Károly kérte, mivel elégedett volt a munkájával. Az alkalmazása némileg könnyített a helyzetén. 1908-tól ugyanis a levéltárnoki teendőket is ő végezte, mert a levéltárnokot ekkor közigazgatási feladatok végzésével bízták meg. „Bizony sok dolgot kellett jobb időkre halasztani, sok tennivaló maradt elintézetlenül; a nagy nehezen elért valamelyes rend is megbomlott lassanként, a jövőre való előkészülés helyett pedig a jelen állapot fenntartására is csak részben jutott idő és erő" — írta a Szabó Kálmán státusba vételét kérő beadványában.

286 Annak ellenére, hogy a múzeum és a könyvtár az alakulástól a korszak végéig egy-két ember gondjaira volt bízva, és az anyagi lehetőségek is meglehetősen szűkösek voltak, jelentős fejlődés tapasztalható az intézmény működésében. Az első éves működési jelentésében Szilády Károly így írta le a múzeum kezdeti állapotát: „Kecskemét város múzeumának eddig összegyűlt, rendezés alá most vett tárgyainak általános jellemzéséül felsorolhatjuk, hogy vannak a múzeumban a neolit korból kőeszközök, a bronzkorból fibulák, karperecek, gyűrűk, tűk, urnák, a római korból fibulák, edények, terra sigillaták, érmek. A népvándorlás korából jazig és avar leletek, kardok, kések, edények, a honfoglalás korából s az Árpád-házi királyok idejéből származó leletek .... Ezek mind Kada Elek polgármester úr, ismert archeológus ásatásainak eredményei... A város múltjára vonatkozó emlékek közül felemlíthetjük a városnak a XIII. századtól kezdve különböző időből származó pecsétnyomóit; a kecskeméti szűrszabó, molnár, kőműves, kerékgyártó, csizmadia, lakatos, szíjgyártó céhek céhládáit minden hozzátartozóival együtt; különböző emlékérmeket, pénzeket a magyar történelem minden idejéből az Árpád-kortól napjainkig. Etnographiai tárgyunk ... jóformán semmi sincs, pedig ezen a téren, kellő anyagi támogatás mellett még mindig nagyon szép eredményeket lehetne elérni."

287 A régészeti anyag rendezése és leltározása a korszak végéig nem fejeződött be.

288 Az időközben lendületesen gyarapodó néprajzi gyűjtemény feldolgozása 1915-ben készült el, 4361 tárgy leltárba vételével.

289 A viszonylag újkele285. Könyvtári és múzeumi ir. 23 380/1912. tan. sz. 286 Ua. 1912. sz. n. 287 Ua. 1898. november 23-i sz. n. jelentés. 288 Ua. 1918. évi sz. n. jelentés és 5338/1919. tan. sz. 289 Ua. 1915. évi sz. n. jelentés. 4 Bács-Kiskun megye múltjából IX. 49