Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

KEMÉNY János—PINTÉR Ilona: A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában

A bizottság működése sok kívánnivalót hagyott maga után, a működése gyakran szünetelt is. 1892-ben pl. a Kecskeméti Lapok hiányolta a működését, amikor a könnyű darabok túlsúlyát tette szóvá. Az újságíró szerint a színügyi bizottság megakadályozhatná a műfaji egyensúlyvesztést. Ennek érdekében a működését minden színházzal kapcsolatos dologra ki kellene terjesztenie. Joga és kötelessége lenne elbírálni a színház heti műsortervét, és csak az általa engedélyezett darabok volnának előadhatók. Ilyenképpen közvetlenül befolyásolhatná a színügyet, joga lenne jobb darabok előadását megkívánni. Nemcsak a műsorpolitika, hanem pl. a színészek előadás alatti magatartásának ellenőrzése is a hatáskörébe tartozna.

240 A cikkre adott válaszában az érintett igazgató is helyeselte a néhány éve még működő színügyi bizottság újraszervezését. A bizottság szerinte is hasznos tevékenységet fejthetne ki mind a színház, mind pedig a közönség érdekében, mert érvényesíteni tudná a közönség jogos igényeit, közvetíthetné a kívánságait, de a színigazgató számára is fórum lehetne, ahová a gondjaival fordulhatna. Azzal természetesen nem értett egyet, hogy a könnyű darabokat száműzzék a színházból, hiszen az hozza a közönséget.

241 A színügyi bizottság csak az új színház megnyitása után alakult meg ismét. Az ez alkalommal készült szervezeti szabályok szerint megkapta majdnem mindazon jogokat, melyeket a Kecskeméti Lapok 1892-ben ráruházandóknak mondott. A bizottság feladata lett „a városi színház igazgatásának és vezetésének a művészet és közérdek szempontjából leendő ellenőrzése és irányítása". Törekednie kellett arra, hogy a színház művészi szintre emelkedjék. Ennek érdekében „a közönség igényeinek megfelelően ellenőrzi a játékrendet, fölügyel az előadások művészeti tökélyére, megbírálja a tagok képességét és a társulat teljességét." A bizottság készítette elő a színházbérleti szerződést és javaslatot tett a színigazgató személyére. Kötelezhette az igazgatót arra, hogy új színészt szerződtessen, ha valamelyik színész ellen kifogások merültek fel, illetve ha úgy találta, hogy nem megfelelően tölti be a szerepkörét. Az igazgató csak a bizottság engedélyével bocsáthatott el a társulatból bárkit. A társulati tagoknak 3 napnál hosszabb ideig tartó szabadságot is csak bizottsági engedéllyel adhatott. Bérletszünetet, jutalomjátékot, délutáni előadást csak bizottsági jóváhagyással lehetett tartani, a helyárakat csak az engedélyével lehetett emelni. Az előadások programját az igazgató köteles volt bemutatni a bizottságnak, amely változtathatott rajta, ha úgy találta, hogy valamelyik darab nem felel meg a közönség igényeinek 240 Kecskeméti Lapok 1892. február 14. 1.1. 241 Ua. 1892. február 28. 1—2. 1.