Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

SÜMEGI György: Építészeti törekvések Kecskeméten a századfordulón

értjük — ez Kecskeméten is azonos lehet bármely más városéval — hanem felépítésük módját. Úgy, amint vannak, arányaik és anyaguk megjelenésében, kezdve kis ajtóiktól, tömegük sziluttjéig. Nem szabad azonban felejteni több dolgot. Először azt, hogy Janszky e házakat kevéssel angolországi időzése után csinálta . . . Hiba volna aztán szem elől téveszteni azt is, amit a stíluson, ezen az angolosságon belül, a Jánszky-féle kecskeméti villák építészeti valőrjének nevezhetnénk. Ebben maguk mögött hagynak nem egy budapesti és vidéki hasonló rendeltetésű építményt, amelyek szintén a villaépítés olasz reneszánsz és francia változatát követő, angol divatnak köszönik létezésüket. Viszont amelyek olykor szórói-szóra ki vannak rajzolva a Stúdióból, sőt a másodkéz elvét, a német folyóiratok forgatását tükrözik".

84 A villák angolos jellegét kiemelő és emellett a hazai jelentőségüket bizonygató idézet mellé a tervező, Janszky véleményét érdemes idézni. Ö Kós Károly és Zrumeczky „magyar stílus"-ban fölépített budapesti állatkertje után említi a kecskeméti művésztelepet és Mende Valér kecskeméti kollégiumát is — többek között. Ezzel inkább az újszerűséget emeli ki, mintsem elismerné — vagy akár észrevenné — az említett példához tapadást. Noha az angol kortársi építészet hatásával számolni kell Janszky kecskeméti épületein, de megfigyelhetően egyre halkulóbb, folyamatosan, időben előrehaladva gyengülő ez. Inkább csak színezi az építészeti munkák alapjellegét, de nem válik elsődlegesen meghatározójukká. A műkerti villák után jól kiütközik még a Gazdasági Egylet Székháza és Kaszinó tömbjével összeépített bérházon, ahol különösen a zárt erkélyek árulkodnak idegen hatásról. Janszky a felületek megmozgatásával, nyitott erkélyek és képzőművészeti alkotások alkalmazásával fokozatosan eljut egyéni s egyúttal színesebb, festőibb stílusához a kecskeméti épületein. A Kossuth tér saroképületén (szemben a Nagytemplommal, a mostani, ún. Lordok háza helyén) a katolikus egyház második bérháza homlokzatán már elhelyezi Kisfaludy Stróbl Zsigmond szenteket ábrázoló szobrait.

85 Az épület középoromzatába a Hit, Remény és Szeretetett ábrázoló freskókat Iványi-Grünwald Béla, a kecskeméti művésztelep vezető mestere, a lebegő angyalokat pedig Bornemissza Géza festette.

86 Ez 84 Dimitrino: Architektúra. Művészet, 1915. 7. sz. 293—296. 85 DR. TELEPY Katalin: Kecskemét múltja a képzőművészetben. Kiállítási katalógus, Kecskemét, 1968. 86 SÁNDOR István i. m. 11.