Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

SÜMEGI György: Építészeti törekvések Kecskeméten a századfordulón

9. Művésztelep, műterem-bérház, 1910-es évek alkotóház volt Magyarországon. A közös műterem-bérház ma is, eredeti funkciójában szolgálja a művészeket.

83 (9. kép) Az eredeti épületekből művészileg a közös műteremház reprezentatív főhomlokzatával és hátsó homlokzatának zártságával emelkedik ki. A villalakások változatos tömegei, arányai és gondosan kialakított részletformái, a fa ötletes alkalmazása és a tájbahelyezés jellege miatt valósággal festőiek. Egy bírálója és méltatója szerint: „ . . .első pillanatra e villacsoport oly benyomást kelt, amit London valamely kertes elővárosának lakója ismerősként üdvözölne ugyan, de másként meglepődve venne tudomásul. A hatás inkább távoli, idegen, mint otthonos... A villák, csakugyan, nyugati bélyegűek. Illetve, mivel a jelzés igen tág: angolosak. Ami alatt nem esetleges konfortjukat 83 A valamikori kertes művészvillákat a második világháború utáni évektől bérlakásokként használják, műtermi célra egyet újított föl a kecskeméti városi tanács 1983-ban. — A közös műterem-bérházat 1959-ben a Művészeti Alap felújíttatta és azóta alkotóházként kezeli és fönntartja. Legutóbbi, 1979-ben befejezett korszerűsítése után már alig-alig sejthető az eredeti állapota. A főhomlokzat bal oldala elé ebédlőt és társalgót ragasztottak, a nyitott loggiát és a megszakított tornyot még az 50-es évek közepén beépítették. — A festőiskolának épült és szobrászműteremként is használt villaépületet bombatalálat érte a második világháborúban és elpusztult.