Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

SÜMEGI György: Építészeti törekvések Kecskeméten a századfordulón

gó fölvázolja az új stílus, a szecesszió legfontosabb történeti mozzanatait és csomópontjait Ruskintól és Morristól a saját koráig. Arra is törekszik, hogy az egyes műfajok hazai helyzetéről, akkori állapotáról is számot adjon, elfogulatlanul beszámoljon. Lyka szinte váteszként megsejti és pontosan le is írja az új ízlésű építészet szétterjedését, Faragó a jelzett előadásában egyelőre csak szeretné, hogy elterjedjen a modern építő stílus. „ .. .új konstruktív és díszítő anyagokkal is rendelkezik most architektúránk: a vassal és majolikával. Az építészet jellege annyiban változott korunkban, hogy nem használnak az építkezéshez rengeteg kötőanyagot, hanem a struktúra szilárdságát vas kötőanyagokkal biztosítják. A vasanyag alkalmazása most egyszersmind lehetővé teszi szabadabb, könnyedebb boltozatok formálását is . . . Különösen jellemzi az ún. szecessziós építkezést a könnyed hullámzatos vonal, mely városi bérházunkon (értsd: a Cifrapalotán) több alkalmazásban is szépen látható. Le lehet vonnunk az eredményt, hogy eddig még nem jelentékeny a haladás új építési stíl kialakítása felé, de mindamellett biztosra lehet venni, hogy a modern viszonyok szükségleteiből ki kell sarjadzani a modern építő stílusnak."

70 A szecessziós építészet a Lechner-követők munkái révén terjedt tovább Kecskeméten. Márkus Géza után Komor Marcell és Jakab Dezső is terveztek a városnak. A Kecskeméti Ipartestület és Iparegyesület pályázatára beérkezett 15 terv közül 1905 januárjában Komor és társa nyerte el a 600 koronás első díjat, és megbízást kaptak az Iparosotthon kiviteli terveinek az elkészítésére. Az épület — némi tervmódosítás után — 1907-ben készült el, és évtizedekig szolgálta a megrendelő iparosokat. Az ipartestületi és iparegyesületi hivatalos helyiségek és irodák mellett eredetileg színvonalas vendéglő és szálloda is működött az épületben, ez utóbbit az átutazó iparosok vehették igénybe. Az épület reprezentatív nagytermében számos emlékezetes társas összejövetelt (gyűlések, iparos bálok stb.) és még több kiállítást rendeztek. 1918 februárjában például a kecskeméti művésztelep 86 munkát felvonultató, igen jelentős tárlatának is otthont adott. Az épület változatos tömegképzése, kovácsoltvas erkélyei és ablakrácsai, jellegzetes, homlokzatélénkítő kerámiái és a szomszédos épülettel való harmonizálása miatt egyaránt fontos láncszeme a Lechner-követők révén elterjedő építészetnek. Komor és Jakab fontos korai munkája az épület, amelyen olyan formai, tömegképzési és díszítési problémákat vetettek föl, amiket későbbi fontos műveikben (Szabadkai Városháza, Marosvásárhelyi Kultúrpalota) már érett építőművészi nagyvonalúsággal tudtak megoldani. (7. kép) Az Iparosotthonban kapott helyet a 30-as években az Otthon mozi. Emiatt 70 FARAGÓ Béla: i.m. 86.