Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

KEMÉNY János—PINTÉR Ilona: A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában

Az ügyhöz méltó épület emelésének gondolata már évtizedekkel korábban felvetődött, és a 70-es évektől kezdett testet ölteni. Amellett, hogy a városi tanács és a th. bizottság időről-időre foglalkozott a kérdéssel, 1874-ben megalakult a Kecskeméti Színpártoló Kör, amelynek a célja az volt, hogy „egy Kecskeméten felállítandó új és a kor igényeinek megfelelő színház felépítési költségeinek alapját" megteremtse. A kör 1882-ben feloszlott, vagyona a megszűnéskor mindössze 378 forint volt.

191 A társadalmi összefogással megteremthető színház tehát illúziónak bizonyult, de a kör léte igazol egyfajta általános igényt. Az építkezés lehetősége a 90-es években vált valósággá. 1892-ben a város birtokai egy részének eladási árából kétszázezer forintot biztosított a színházépítés költségeire. A tervezéssel és a kivitelezéssel a nemzetközi hírű Fellner —Helmer párost bízta meg a város. Az építkezés 1895 őszén kezdődött meg, a színház megnyitására 1896. október 14-én került sor. Az épület felépítése és felszerelése a városnak mintegy 280 ezer forintjába került.

192 A színház neve Városi Színház volt. 1916. november 11-től viseli a Katona József Színház nevet.

193 A tárgyalt időszak ötven évadján

194 — a nyári szezonokat nem számítva — 26 igazgató társulata lépett fel Kecskeméten.

195 Közülük nem egy, nem találva meg a számítását, az évad vége előtt távozni kényszerült. így volt ez pl. az 1868/69-es, az 1870/7l-es és az 1874/75-ös évadban.

196 A korszak első felében mindössze egy igazgató volt, Völgyi György, aki több évadot töltött Kecskeméten: 1871 és 1875 tavaszán egy-egy csonka, illetve 1871 és 1873 között két teljes évadot.

197 A kortárs kritikus ennek ellenére nem lelkesedett a Völgyi-féle társulatokért. Megítélése szerint középszerű társulatokkal középszerű előadásokat tartott.

198 A 80-as évek végétől több társulat huzamosabb ideig maradt a városban. Pesti Ihász Lajos 1886-tól 1893-ig hét évadot töltött itt a társulatával. A szá191. LISZKA—HAJNÓCZY: i. m. 24. 1. és kgy. jkv. 360/1882. 192 JOÓS Ferenc: A vándorszínészettől az állami színházig (a továbbiaban: Joós: A vándorszínészettől .. .). Kecskemét, 1957. 60—62. 1. 193 JOÓS: Korszakok ... 25. 1. 194 Az 1888/89-es évadban zárva volt a színház. A városi tanács nem engedélyezte az előadások megtartását, mivel a tulajdonos nem végeztette el a tűzbiztonság érdekében korábban kért átalakításokat. A következő évadra elkészült a munka: megnagyobbították a kijáratokat és az ülőhelyek csökkentésével mérsékelték a zsúfoltságot. — Liszka—Hajnóczy: i. m. 28.1. 195 Ua. 23—32. 1. 196 Uo. és Kecskeméti Lapok 1883. április 8. 1.1. 197 JOÓS: A vándorszínészettől... 113. 1. 198 LISZKA—HAJNÓCZY: i. m. 26. 1. 8 Liszka Béla Kecskemétre költözése előtt a Fővárosi Lapok munkatársa volt, ahol a Népszínház és az Opera előadásairól tudósított. Ld. Joós: A vándorszínészettől... 64. 1.