Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

SÜMEGI György: Építészeti törekvések Kecskeméten a századfordulón

lével Lechnert bízták meg. Estefelé beültünk a cukrászdába, ahol a zseniális öreg egy darab papírosra lerajzolta a torony első tervét."

47 A Herman Lipót által emlegetett első terv azonos lehet a festő Rippl-Rónai József testvére, Rippl-Rónai Ödön által megvásárolt Torony-tervvel, amely még gomolygó és meglehetősen differenciálatlan tömböt mutat, de kezdet és elindulás.

48 Lechner második tervén jelenik meg először a vízműhöz kapcsolódó szobor, de itt még félig szabadon, félig fülkében elhelyezve.

49 A Rákóczi-szobor a harmadik Lechner-terven vált el a víztoronytól és került önálló kompozícióként, szoborként eléje. A kecskeméti városrendezésnek egyik fontos sarkpontja volt a Rákóczi út kialakítása. A főtér rendezése a lebontásra ítélt, avult épületek helyének beépítésével haladt előre. Ehhez kapcsolódóan fontos kérdés volt, hogy a város közlekedési kapuja (a vasútállomás) a főtérrel a lehető leghatásásabban, művészi kiképzésű épületek sorával legyen összekötve. Ennek érdekében 42 méter szélesre bővítették a Rákóczi utat. Keramitburkolattal látták el, középen duplafasoros, árnyas sétányt, kétoldalán, a házsorokat beszegő járda mellett pedig két közlekedési utat alakítottak ki. Egyik végpontja a főtér s azon belül is a leghátsó, szemben álló épület: a Városháza. E tengely elejére, a Rákóczi út kezdetének torkolatába tervezte Lechner a Víztornyot. Ha megvalósul, akkor Lechner-mű jelölné a város ma is legforgalmasabb útjának kezdetét és végét. Hogy nem így történt, abban sem Lechner, sem Kada Elek nem hibás. Lechner Ödön egy majdnem kúp tetejű, majolikával burkolt kupolájú, középen áttört, vasbeton tornyot tervezett. Földszinti részén a négy oldalánál négy vízcsurgó jelképezte volna a Dunát, Tiszát, Drávát és Szávát. Ezen, és a hozzá képest megváltoztatott kiviteli terven is élesen kitűnik, hogy Lechner milyen merészen és nagyvonalúan alkalmazta volna a vasbeton szerkezetet. (Ezt korábbi épületein sokszor eltakarta, nem hagyta szabadon érvényesülni. Bírálták is érte eleget.) Az 52 méter magasságúra tervezett torony Lechner életmüvén belül testvéri kapcsolatot tart a Biedermann család Mozsgóra készített sírkápolnájának tervével (1906. körül).

50 (3. kép) Az ígéretes víztorony megépítése azonban a földrengés okozta súlyos károk helyreállítása miatt elakadt, bár akkor még nem mondtak le róla véglegesen. Lechner a megváltozott, szűkülő anyag lehetőségekhez alkalmaz47 HERMAN Lipót: A művészasztal. Bp. 1958. 70. 48 LECHNER Ödön: Torony-terv, papír, ceruza, 330 x 220 mm Somogyi Képtár, Kaposvár, ltsz. 55 124. 49 LECHNER Ödön: Csillagos torony, papír, ceruza, 335 x 255 mm. Somogyi Képtár, Kaposvár, ltsz. 55 125. "50 V.ö. BAKONYI Tibor—KUBINSZKY Mihály: Lechner Ödön. Bp. Corvina Kiadó, 1981. 151., 152., és 153. képek.