Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

SÜMEGI György: Építészeti törekvések Kecskeméten a századfordulón

felsőkereskedelmi fiú- és leányiskola, református és római katolikus tanítóképző, ref. és r. kat. leánygimnázium, siketnéma-intézet, iparos- és kereskedőtanonc-iskola, állami földmívesiskola és városi zeneiskola — hogy csak a legfontosabbakat, az alsófokú oktatás utáni iskolákat említsük. Jelentős nyomdája volt a városban Szilády Lászlónak és Fekete Mihálynak. Az 1910-es évek elejéig változó számban, de mindig több napi- és hetilap, valamint folyóirat szolgálta a lakosság tájékoztatását. Az építő-, képző- és iparművészetek és a kultúra, a művelődés egész területén tapasztalható fejlődés újabb lendületet vett Kada Elek polgármestersége idején. A kecskeméti születésű Kada ügyvéd volt, majd hat éven át képviselő és a Magyar Államvasutak titkári székéből választották meg polgármesternek (1897. január 7-től 1913. július 24-én bekövetkezett haláláig viselte e tisztséget). Tárcái főleg fővárosi lapokban jelentek meg, két színművét sikerrel játszották fővárosi színházak és egy regényét is kiadták. Szülővárosa történetét régészként és tudományos kutatóként egyaránt szenvedélyesen kutatta. A birtokszerzés, a parcellázások elindítása, a telepítések szervezése, tehát a város gazdasági életének irányítása mellett a kulturális életben is vezető egyéniség volt. Személyes összeköttései és tekintélye, tenni akarása, kulturáltsága nélkül a kecskeméti művésztelep (1909—) s hozzá kapcsolódó szőnyegszövő műhely sem jöhetett volna létre. Túlzás nélkül lehetne polgármestersége időszakát, tulajdonképpen Kecskemét századfordulóját Kadakorszaknak is nevezni, hiszen szinte minden alakuló, jó ügyön ott találhatjuk az ő keze nyomát. Koncepciót tudott adni, de a megvalósítás küzdelmes munkájához is volt ereje, türelme. Túlzás nélkül állítható, hogy a város legjobb polgármestere volt, akinek műve — akárcsak a városépítésben is — maradandó. Kadának — és a város vezető testületének — a városrendezéshez és a városépítéshez is volt megfontolt programja, átgondolt terve. Arra törekedtek — Kada Elek megfogalmazása szerint —, hogy a városban „ ... a magyar építőművészet legújabb irányai jellegzetes kifejezést nyerjenek".

44 Ennek a századfordulón valószínűleg ritka koncepciónak a megvalósulásához természetesen nem volt elég az elhatározás, a pénz és sok-sok anyagi és technikai feltétel biztosítása. Jó s megbízható építőipar és jeles építészek is kellenek ahhoz, hogy egy ilyen nagyszabású, lényegileg az egész város építkezéseire kiható koncepció ne csak terv, meghirdetett program maradjon, hanem meg is valósuljon. Az építőipar részben helyben, de főként a környező településeken adva volt. A jelentősebb építkezéseknél egyébként is azzal lehetett számolni, hogy versenytárgyaláson az akkori Magyarország 44 KADA Elek: Az újra épülő Kecskemét. Vasárnapi Újság, 1912. július 7. Képekkel. — Mai helyesírás szerinti átiratban, lényegtelen változtatásokkal és bevezetéssel ellátva újraközölte: Sümegi György, Petőfi Népe, 1977. május 26.