Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

KEMÉNY János—PINTÉR Ilona: A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában

felüliek 77,2%-a. 1920-ban a thj. városok 6 éven felüli népességének 91,6%-a volt írástudó. Hat városban — Sopronban, Budapesten, Győrben, Székesfehérváron, Komáromban és Miskolcon — haladta meg az írni-olvasni tudók aránya a 90%-ot. A rangsorban Kecskemét volt az utolsó, amely a maga 77,2%-os arányszámával lényegesen alatta maradt mind a 84,8%-os országos, mind pedig a 83,1 %-os vármegyei átlagnak.

185 A városi lakosság műveltségéről alkotható kép még sötétebb, ha tudjuk, hogy az iskolába járók jelentős része alig tanult meg többet az írásnál-olvasásnál, mivel a többség csak az alsóbb osztályokat végezte el.

186 2. KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK Színház Kecskeméten 1833-tól volt színházterem, amelyet egy Király Sándor nevű helybeli vendéglős építtetett „a nemzeti nyelv és művelődés pallérozását előmozdítani kívánva".

187 A színház kb. 300 néző befogadására volt alkalmas.

188 Ezt megelőzően vendégfogadókban, később a katonai lovaglóiskolában tartották előadásaikat a vándortársulatok.

189 Korszakunk elején, 1868-ban a több mint három évtized alatt elhasználódott épületet újjal váltották fel. Ez Kovács László gazdálkodó érdeme volt, aki miután hiába tett javaslatot a városnak arra, hogy a városközpontban lévő használaton kívüli magtárát közösen alakíttassák át színházzá, a maga erejéből oldotta meg az átépítést. Tulajdonosként ő adta bérbe a termet a szerződni kész színigazgatóknak, illetve a városi színügyi bizottságnak. A magtárból átalakított színház téglalap alakú, lejtős padlójú terem volt, oldalt páholyokkal, a főbejáratnál karzattal.

190 Ez az épület volt a Kecskemétre szerződött társulatok előadásainak színtere egészen 1896-ig, az új, ma is működő színházépület átadásáig. 185 Az 1920. évi népszámlálás. (Magyar Statisztikai Közlemények Új Sorozat 69. kötet) Bp. Pesti Könyvnyomda, 1923. 16*. 1. 186 Az elemi iskolákról ld. SZ. KÖRÖSI Ilona: Az elemi népiskolai oktatás Kecskeméten a dualizmus korában. = Bács-Kiskun megye múltjából V. Szerk.: Iványosi-Szabó Tibor. Kecskemét, 1983. 139—182. 1. 187. LISZKA Béla—HAJNÓCZY Iván: A kecskeméti színház és művészet múltja. Kecskemét, é. n. 14—15. 1. 188 JOÓS Ferenc: Korszakok, színészek, nézők a kecskeméti Katona József Színházban (a továbbiakban: Joós: Korszakok . ..). Kecskemét, 1974. 7. 1. 189 LISZKA—HAJNÓCZY: i. m. 15. 1. 190 Ua. 23. 1. és Joós: Korszakok ... 7. 1. 3* 35