Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)
SÜMEGI György: Építészeti törekvések Kecskeméten a századfordulón
jét, a kecskeméti születésű Katona Józsefet jelenítik meg. Az ikonográfiái program összeállítóját (a legvalószínűbbnek az látszik, hogy Kecskemét történetírójának, Hornyik Jánosnak jelentős köze lehetett ehhez) elsősorban nyilván az vezérelte, hogy Kecskemét régmúltjából, történelmének évszázadaiból a legjelentősebb alakokat szerepeltesse. Az állítólag Pusztaszeren — a város korabeli birtokán — megtörtént vérszerződésre utalnak a vezérek szobrai, míg a többiek Kecskemétnek urai, földbirtokosai voltak Hunyadi Jánostól Koháry Istvánig. A Művészetet, pontosabban a nemzeti irodalmat s a színjátsztást is — Katona József portrészobra képviseli. Homlokzatra kerülése egyenes következménye az 1850-es években fellendülő, Horváth Döme irányította Katona-kultusznak. 23 Vámos Ferenc 24 „lényegtelen palotá"-nak minősíti az épületet. Bakonyi Tibor—Kubinszky Mihály 25 elismerik, hogy „érdekességei a saroklizénák ablakai közé komponált szoborfülkék s bennük a magyar történelem kiemelkedő személyeiségeinek szobrai". Mendöl Zsuzsa 26 helyesen utal arra, hogy a „sarokbérház Lechner ekltikus korszakában is ritka plaszticitású homlokzatának szobrai külön figyelmet érdemelnek". Marchenke Vilmos gipsz figuráiról azt írja, hogy a bérház jellegéből, funkciójából nem következik a fölállításuk. A továbbiakban úgy érvel, hogy valószínűleg nem a megrendelő, hanem az osztrák és német kultúra elnyomása alól így, magyar történelmi alakok megjelenítésével is hangsúlyozottan szabadulni akaró Lechner „ifjúkori elképzeléseinek eredménye". (Mendöl ráadásul a 12 szobor helyett csak hatot sorol föl s helytelenül illeszti közéjük Attilát és Zrínyi Miklóst. Ők ugyanis nem szerepelnek a homlokzaton!) A szobrok lehettek a megrendelő építészeti programjának részei és ugyanekkor szerencsésen találkozhatott mindez a pályakezdő, ifjú építész, az alig 25 esztendős Lechner hasonló törekvéseivel is. Ez utóbbi főként Feszi Frigyes Vigadójának (1859—64) homlokzatán az ablaknyílások fölött megjelenő történeti arcképekből vehette elsődleges inspirációját. Lechner és Kecskemét kapcsolata — amit a fiatal, munkát és megbízást kereső építész kezdeményezett — szempontjából fontos, indító jelentőségű 23 Ennek köszönhető pl. a Bánk bán 1856-os és 1860-as, két, egymást követő kecskeméti kiadása, több korabeli Katona-ábrázolás ( rajzok, metszetek) elkészülte és első kecskeméti köztéri szobrának (1861) a fölállítása is. — Katona József ikonográfiájához: SÜMEGI György: Katona József múlt századi arcképei. Cumania VI. A Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei. Kecskemét, 1979. 113—136. 24 VÁMOS Ferenc: Lechner Ödön I. Bp. 1927. 14. 25 BAKONYI Tibor—KUBINSZKY Mihály: Lechner Ödön. Corvina Kiadó, Bp. 1981. 19. 26 Magyar művészet 1890—19191. Szerk.: Németh Lajos. Akadémiai Kiadó, Bp. 1981. 326.
