Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

SÜMEGI György: Építészeti törekvések Kecskeméten a századfordulón

Erre az időre ért el a legnagyobb kiterjedést is, hiszen nemcsak a szűkebben vett városi település és közvetlen környéke tartozott a gazdasági és közigazgatási egységhez, hanem egy hatalmas birtokövezet vette körül a várost: keleten egészen a Tiszáig, délen pedig Pusztaszerig. Észak-déli irányban 50 km, kelet-nyugati irányban 25 km volt a legnagyobb kiterjedése. Ez a jelentékeny terület hosszú évtizedeken át tartó fejlődés során alakulhatott ki, és a város jelentős, 1913-ig megtorpanások nélküli, egyenesvonalú birtokszerzési politikáját dicséri. 1912-ben a 169 ezer holdas Szabadka és a 166 ezer holdas Debrecen után a harmadik legnagyobb területű városa az országnak Kecskemét, a maga 151 ezer holdjával.

3 A háború előtti utolsó békeévben, 1913-ban területe (történelme során kiterjedése ekkor volt a legnagyobb!) 163 241 kat. hold, ami 939 négyzetkilométernek felel meg. Ez a terület akkora, mint egy korabeli kisebb vármegye összterülete. Az országnak ekkor még területileg változatlanul a harmadik, népességét tekintve pedig a hetedik városa.

4 E nagy területen belül a határ kb. egyharmadát (55 000—60 000 kat. holdat) a város főként bérletek formájában, tehát bérbeadással és parcellázással történő benépesítés útján értékesítette. Ilyenformán, az átgondolt és következetes birtokpolitikával hosszú időre tudta biztosítani továbbfejlődése anyagi hátterét. A terület legnagyobb földbirtokosa maga a város, amely volt földesurai földjét sorra megváltotta és használta. 1910-ben például a város által használt 52 528 kat. holdat több mint 1200 gazda bérelte és művelte.

5 A birtokelosztásból a társadalmi szerkezetre is következtethetünk. A századfordulón ezer holdon felüli birtokos csak kettő volt, a terület 4 %-át használták. 500 holdon felüli birtokos 11, 100—500 holdig 170, 5—100 holdig 3351 középbirtokos, 3—5 holdon 600 kis-, 3 holdon aluli területen pedig 3516 törpebirtokos gazdálkodott.

6 A város kedvező gazdasági fejlődését segítette a kialakult vasúthálózat is: az 1850-es években átadott Cegléd—Kecskemét és Kecskemét—Szeged vonalak, illetve a századfordulón létesített szárnyvonalak. A vasúti szállítások tették lehetővé a fokozatosan növekvő termékmennyiség (főleg zöldség és gyümölcs) gyors be- és átáramlását, belső piaci forgalmazását és exportját is. A város gazdálkodásának alapja az 1890-es évektől nagymértékben kiterjesztett szőlő- és gyümölcstermesztés volt. (Az egykori híres juh- és szarvasmarha-tenyésztés elvesztette ekkorra már a vezető szerepét.) Mivel a homo3 Kecskemét és a többi városok. Haladás, 1912. május 5. 4 Az 1913. évi adattal együtt idézi SÁNDOR István:Kecskemét rövid ismertetése. Kecskemét, 1913. 5 SZLANKA Tamás: Az őszirózsás forradalom Kecskeméten. Kecskemét, 1969. 81. (Klny.). 6 Dr. LAKOS Béla: Kecskemét gazdasági fejlődése. Bp. 1913. 16.