Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)
ITTZÉS Mihály: Adatok Kecskemét zenetörténetéhez
gyakori ismétlésben soha nem tágitottak. Valódi Attila-fajta pogánytermés." 145 Jó lenne tudni, hogy éppen a legsajátosabban kecskeméti lötyögtető tánczot hogyan, milyen zenére, milyen lépésekkel járták. Mindenesetre igazi, magasfokon fejlett formája volt a népi kultúrának a tánc. A Vahoték által idézett nóták egyértelműen a kor verbunkosból táplálkozó, hangszeres ihletésű, komponált népies dalai, mégha „kecskeméti népdalok"-nak nevezik is őket. Az első dal közlőjéről tudjuk, hogy a harmincas évek középén evangélikus kántor, később városi aljegyző volt; mindenesetre zeneértő ember, ha le tudta jegyezni a nem nagyon egyszerű dalt és kíséretét. A második dalt Hajagos Illés (1848-ban a város polgármestere) szerzeményének mondják. Egyszerűség kedvéért csak a dallamokat idézzük az első versszakokkal: 146 Közli Gömöry Frigyes. — A 2-dik. zenéjét szerzetté Hajagos Illés. —s&wmw™— V Az én ró-zsám nagy be- te-gon fck - szik, Szi - vé- ben a bű - bá- nat no - vek - szik ; Hej ! ba-bám, még egy- szer föl- emel- lek. Két ka-rom-mal gyön-gén át - ö - - - lel - - lek. 145 VAHOT: Kecskemét. 102. sköv. o. 146 VAHOT: Kecskemét. Kottamelléklet a 104—105. oldalak között.