Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)
ITTZÉS Mihály: Adatok Kecskemét zenetörténetéhez
nagyszabású ünnepséggel emlékezzenek meg: Ebből az alkalomból „csaknem az egész lakoma alatt szólt a zene", majd Elenyák György, a filozófia doktora előadta a jubileumra írt költeményét, melynek a „Carmen Seculare" címet adta. A tizenhat szakaszos, szaffói strófában írt versezet az alapító Koháry családot, a város földesurait dicsőítette. 84 Nem sokkal később, Péter-Pál napján a váci prépost látogatása adott okot a muzsikálásra: „este hatkor egyháziak és világiak kíséretében meglátogatott minket, s itt a noviciusok által háromszoros énekléssel és zenével üdvözöltetett" a vendég — írta a krónikás, majd hozzátette, hogy a kis hangverseny végén „mind a többi hallgató, csupa tekintélyes férfiú, mind maga a prépost igen hálás köszönetét fejezte ki ezért a megtiszteltetésért, és vidáman örvendezve tért vissza a parochiára." Ezen a június 29-i ünnepségen Kámánházy László váci prépostot ünnepi eclogával is köszöntötték. Három énekelt költemény közül az egyiket, egy szaffói ódát idézte is a História Domus írója, anélkül azonban, hogy valamilyen dallamra, a nótájára hivatkozott volna. 85 Az üdvözlő versek és az asztali zene, illetve zenés köszöntés szokásáról — sajnos az előadott művek megjelölése nélkül — egészen az 1840-es évek közepéig adnak hírt a feljegyzések. Az asztali zenét általában a harsányabb hangú fúvósok játszották, amint azt a noviciusok vizsgája alkalmából 1816. április 2-án és 1818. március 29-én feljegyezték. Az ilyenféle ünnepségek menetéről az 1817. április 20-i vizitáció alkalmából készült feljegyzés meglehetős részletességgel tudósít. A vendég „ebéd közben a Collegium zenészei által dobokkal, harsonákkal és más fúvós hangszerekkel tiszteltetett meg. Ballá Nep.[omuk] János, a 2. gramm[atikai] osztály tanára négy tanítványa által felköszöntötte őt bucolicus versben Daphnis néven. Ehhez járult még egy szaffói óda, amelyet ugyanezek a [római jelmezbe öltözött?] pásztorfiúk fúvós hangszerek vezetésével eléggé ügyesen énekeltek el. Ezek befejeztével folytatódott a koncert (Concentus Musicus)." A kegyes tanítórend tartományfőnöke ezekben az években Bolla Márton volt, aki nagyon kedvelte a muzsikát. Erre kell következtetnünk abból, hogy minden látogatása alkalmával legalább egyszer-kétszer szerepeltek az iskola zenészei. 1818-ban különösen tetszhetett neki a muzsika, mert a kétszeri fúvósmuzsikával való köszöntés után örömét „kimutatta az a bőkezűsége is, amelyet egyebek között az illető zenészek iránt is tanúsított." A zenészek megajándékozása a következő évben sem maradt el. Az 1820. április 6-i 84 Uo. 183. o. „Annus secularis. Carmen seculare quo Fundator Famíliám Com. Koháry De Csábragh, et Szittnya collegii Ketskemethiensis Scholarum Piarum Memória recolitur. XII Kai. Jun. 1815." 85 Uo. 185—186. o. „[...] ubi per Cl. Novitios addito triplici cantu, et concentu musico saltatus est."
