Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

ITTZÉS Mihály: Adatok Kecskemét zenetörténetéhez

Mint említettük, a XVIII. század utolsó évtizedeiben a művészi zene praxisa háttérbe szorult a kecskeméti piaristák rendházában és iskolájában. 1807-ben Musica restitutae címmel külön említi a História Domus, hogy „a musica figurata sok év után visszahozatott". A krónikás ezután „Erectio novi organi" címmel elmondja, hogy „bár új orgona felállításáról, a hangszerekről, és a figurális zene visszaállításáról külön irat van, mégis szükségesnek tartjuk ezt házunk történetének rövid foglalatába beiktatni, amelynek megőrzésére nagyobb gondot fordítanak, amint szükséges is." (Meg kell jegyeznünk, hogy valóban bölcs előrelátás vezette a hajdani krónikást: az említett külön zenei iratok mind a mai napig nem kerültek elő.) A XVIII. században épített, már említett orgona sorsáról így tudósít a krónika: „Templomunk valaha jól el volt látva orgonával, de ennek már 1805-ben nyoma sem volt, s azt sem lehetett tudni, hova lett. Ebben az időben hordozható orgonácskát használtak, de ennek is alig lehetett már hasznát venni a sípok lehangoltsága és hiányai miatt."

79 Az új orgona építésének gondolata ekkor már nem volt egészen új, hiszen 1801-ből fennmaradt Czeiner (vagy Czinner?) Alajos pesti „Orglmeister" tervrajza, diszpozíció-ismertetése és árajánlata. Az orgonát 300 Guldenért készítette volna Czeiner, mely összegből 200 Guident kért előlegként. A regisztereket a következőképpen határozta meg: Principal a prospektben (ins gesicht) 4' 2'oktáva cinből quinta 1 3/4' superoktáv Г mixtúra (3 soros) cin-sipokból, flauta major 8' (fa sip) flauta minor 8' (fából) és tremulant.

80 Talán ez volt az az orgona, amelyre már összegyűlt a pénz egy része, de azt végül is másra költötték el. Az esetet és folytatását így írja le a krónikás: „Az új orgonáról Pék Ágoston Rektor atya kezdett gondolkozni, volt is már nála e célra gyűjtött 474. ft, de azt elköltötte és nem volt hajlandó elszámolni vele Csulik Alajos atyának [a zenei ügyek felelősének].

81 Ezért ez a vallásos és különösen lelkes férfiú elhatározta, hogy adományozókat szerez." A tartományfőnök engedélyével a különböző szomszéd városokhoz és távolabb lakó 79 Uo. „Hoc anno Musica Figurális a multis annis intermissa est, de que extat libellis singularis." 123. o. 80 Uo. Külön lapokon. Német nyelvű levél és ónnal készült rajz. X N

ro 8. Conceptus perspective pro Arae Maioris picto additamento et Xfixi ex lapide. 1801. 81 P. Csulik Alajos már volt egyszer Kecskeméten: az 1775-ös Família Domus említi nevét. Az 1804-ben szereplő Csulaki (vagy Csutaki) név minden bizonnyal elírás. Csulik Alajos neve a História Domus elején is tisztán olvasható, mint aki maga másolta, ill. írta a könyvet.